Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból összegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki. (Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 milliárd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.
A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.
Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.
Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.
Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége.
Állásfoglalást tett közzé a strasbourgi plénum a „ceutai ostrom” után. 
