.A szűrővizsgálatok elvégzése az egészségmegőrzés egyek alappillére. A méhnyakrák-szűrés a 25-64 éves nők számára háromévente, az emlőrák-szűrés a 45-64 éves nőknek kétévente, a tüdőszűrés 40 év felett mindkét nem számára évente biztosított. Az 50-70 év közötti férfiak prosztataszűrése a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti jelleggel működik. Az OEP ajánlása szerint csontsűrűség vizsgálathoz 65 éves kor felett kétévente, EKG-hoz, vérnyomásméréshez, valamint laborvizsgálathoz 5 évente férnek hozzá ingyenesen a biztosítottak.
A többség nem foglalkozik eleget a megelőzéssel és a szűréssel
Az aktív korúakra reprezentatív felmérésben (37 százalékkal) relatív többségben vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy sokkal többet kellene foglalkozniuk a megelőzéssel, szűréssel, de ehhez nincs elég idejük és információjuk. Az átlagnál relatíve jobban érzik a szűrés fontosságát az egészségpénztári tagok, a budapestiek, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek. A felmérésben résztvevők fele szeretné, ha felajánlanák neki a kor és állapot szerint fontos vizsgálatokat.
A GKI Gazdaságkutató felméréséből az is kiderült, hogy az aktív korú egészségpénztári tagok sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a tagsággal nem rendelkezők, ők a TB-támogatott szűrések többségét rendre nagyobb arányban vették igénybe 2013-ban, mint három évvel korábban.
Mire mennek többen, mire kevesebben?
A Prémium Egészségpénztár megbízásából készült felmérés szerint az adatfelvételt megelőző egy évben az aktív korúak 71 százaléka vett részt valamilyen szűrésen, tehát 8 százalékponttal kevesebben, mint az előző kutatás során, 2010-ben. A tüdőszűrésen való részvétel három év alatt némileg csökkent, míg az emlőrák-szűrés népszerűsége jelentősen (21,7 százalékponttal) emelkedett, és a laborvizsgálaton, valamint a méhnyakrák-szűrésen is többen jelentek meg, mint három évvel korábban. 2010-hez képest (6,6 százalékponttal) kevesebben voltak fogászaton, és (7,8 százalékponttal) visszaesett a prosztatarák-szűrés népszerűsége is.
A felmérést megelőző egy év során az aktív korú lakosság 29 százaléka egyáltalán nem vett részt szűrővizsgálaton. 48 százalékuk ezt azzal indokolta, hogy nem hívta senki, 23 százalék pedig az időhiányra hivatkozott. 15 százalék szerint sokat kell várni a vizsgálat elvégzésekor, 5 százalékuknak pedig túl messzire kell utaznia ehhez. 7 százalékuk a vizsgálattól, 4 százalékuk a vizsgálat eredményétől fél, 5 százalék pedig azért nem vett részt, mert a szűrés pénzbe kerül.
Az egészségpénztárak a megelőzés terén nagyon komoly eredményeket értek el az elmúlt években, ami megmutatkozik a pénztártagok átlagnál jóval magasabb prevenciós aktivitásában is - mondta Dr. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke. Fontos, hogy a magánellátásban kínált szűrővizsgálatok választ adnak a távolmaradók legfontosabb problémáira, hiszen időpontra, rendszeresen behívják az ügyfeleket az indokolt vizsgálatokra és azokat magas színvonalon, rövid idő alatt el is végzik.
Ki megy orvoshoz, ha nem is beteg?
A magyarok 20 százaléka úgy gondolja, hogy az egészségügyi szűrés felesleges, a betegségek előbb-utóbb kiderülnek, a többség azonban ellenkező véleményen van. Az aktív korúak ugyancsak egyötöde nem is akar tudni arról, milyen betegsége van. Az egészségpénztári tagok pedig különösen érdeklődnek esetleges betegségeik iránt, és sokkal tudatosabban járnak szűrésre, mint a tagsággal nem rendelkezők
Híd, mint védelmi kiadás. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
