A luxembourgi székhelyű bíróság indoklásában arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió szabályozása szerint a tagállamok biztosítják, hogy ha egy eladó, vagy szolgáltató telefonvonalat használ kapcsolattartásra, akkor a fogyasztó ne legyen köteles magasabb összeget fizetni, mint az e vonalra irányuló hívások alapdíja.
Az irányelv azonban nem határozza meg az alapdíj fogalmát.
Mi az alapdíj?
A bíróság szerint az alapdíj az általános nyelvhasználatban egy standard hívás költségének felel meg. Mind a szövegkörnyezet, amelyben e fogalmat az irányelv használja, mind az irányelv célkitűzése, vagyis a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása megerősíti, hogy e fogalmat a szokásos jelentésében kell érteni.
Az ügy előzménye, hogy a Comtech elektronikus és elektromos cikkek forgalmazásával foglalkozó német társaság honlapján egy olyan telefonszámot tüntet fel, amelyet Németországban általában a nemzeti díjszabás alá tartozó vevőszolgálatok esetében használnak. A szám hívásának költsége azonban nagyobb, mint egy vezetékes számra kezdeményezett szokásos hívás költsége. Ezért egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen küzdő német szervezet azt kérte, hogy a cég hagyjon fel a szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal.
A bíróság úgy vélekedett, ha az eladók, vagy szolgáltatók magasabb díjakat is kiszámlázhatnának, mint egy standard beszélgetés díja, az elrettenthetné a fogyasztót, hogy vevőszolgálati telefonvonalat vegyen igénybe abból a célból, hogy a megkötött szerződésre vonatkozó információkat kérjen, illetve - többek között - a jótálláshoz vagy az elálláshoz való jogát gyakorolja.
Közbeszerzési reform vagy uniós megfelelés? 
