Kivégezték a magyar tőkepiacot is?

Juhász Istvánné úgy vélekedett, "lélegeztetőgépen" ugyan, de életben maradhat a második pillér a "jobb napokig", ha összeolvadással, néhány százezres taggal megmaradnak egyes pénztárak.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint a "Fidesz ott folytatja, ahol az MSZP-SZDSZ koalíció abbahagyta",  ugyanúgy osztogatnak, mert a választók ezt várják el, csak máshonnan szerzik a forrást hozzá. Az előző kormányok eladósították az országot,  a Fidesz meg kénytelen az országhatárokon belül forrást találni a további osztogatáshoz. A belső tartalékok felélése után jöhet szerinte az igazi váltás, amikor a társadalom észreveszi, hogy a politikusok az elmúlt 20 évben vakvágányon haladtak.

Felidézte, hogy a nyugdíjpénztárak rossz ütemben érkeztek a tőkepiacra, 1998-ban, indulásukkor azonnal az orosz válság "nyomta agyon őket", utána pedig "beültek az állampapírpiacra", és akkor folytattak passzív befektetői politikát, amikor a világ tőzsdéi szárnyaltak.

Simonovits András közgazdász veszélyesnek nevezte a kormány politikáját, amelynek kockázatai az emelkedő hozamokban is tükröződnek véleménye szerint. "Maga Orbán Viktor is elismerte egy gyenge pillanatában, hogy a kudarc nincs kizárva" - fogalmazott. Úgy vélte: a Fidesz gazdaságpolitikája csődbe jutott mintákra épít, és szégyenteljes  ajánlatnak nevezte a magán-nyugdíjpénztári tagoknak felajánlott választási lehetőséget.

Mihályi Péter közgazdász kapkodónak, ötletelőnek nevezte az Orbán-kabinet eddigi kormányzását, és illúziónak tartotta, hogy az állami pillérben maradók a maihoz hasonló nyugdíjat kapnának. Nem lesz 80 százalékos helyettesítési ráta (induló nyugdíj/kereset), ennél sokkal kevesebb lesz, és a visszatérők tovább rontják az állami pillérben lévők helyzetét - jelentette ki.

MTI