A fiatalok önállósodási kedve nem változott jelentősen, ám akik elköltöznének a szülőktől, az első lépést saját lakás megszerzésével képzelik el, és a megtakarítási célok között is első helyre lépett a lakásra gyűjtés - derül ki a K&H első negyedéves, pályakezdők elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.
A felmérés szerint a 19-29 éves városi fiatalok 61 százaléka még a szülőkkel él együtt, ráadásul kevesebb, mint negyedüknek fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzön. A megkérdezettek 26 százaléka pedig kifejezetten kitart a „mamahotel”, a teljes ellátást nyújtó megoldás mellett – ez a legmagasabb érték a felmérés kezdete óta.
Míg a korábbi negyedévekben az elköltözni vágyók számára az albérlet volt a legvalószínűbb megoldás a különköltözésre, a mostani felmérésben a válaszadók 40-40 százaléka említette azt, hogy lakásvásárlásban, illetve -bérlésben gondolkozik.
Bár félretett pénze továbbra is csak a fiatalok alig több mint harmadának van, Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese szerint fontos változás figyelhető meg a megtakarítások célját illetően. Míg korábban a takarékoskodók közül legtöbben azt válaszolták, hogy általános tartalékot szeretnének félretenni, most a lakás került az első helyre a megtakarítási célok között. Ebben vélhetően nagy szerepe van a kedvező lakáshitel kamatoknak és hitelkonstrukcióknak – vélekedett a vezérigazgató-helyettes.
Budapesten a lakásvásárlás felé terelheti a fiatalokat az is, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a lakások bérleti díja. Már nem ritka, hogy egy 40 négyzetméteres lakásért havonta akár 100 ezer forintot kell fizetni, de a bérleti díj a belvárostól távolabbi kerületekben is közelíti a 60 ezer forintot. Ezzel szemben egy 5 millió forintos, 20 éves futamidőre igényelt lakáshitel havi törlesztőrészlete (4,4 százalék teljes hiteldíjmutatóval) nem éri el a 31 ezer forintot – mutatott rá Bába Ágnes. Ezzel szemben kicsit hervasztó, hogy a megkérdezett fiatalok 12 százaléka tervezi csak, hogy a következő 3 évben vesz lakást, igaz közülük mindössze 22 százalék saját erőből szándékozik ezt megoldani, a többiek kisebb-nagyobb hitelt vennének fel.