Ahogy lapunk is beszámolt, aki bármilyen okból nem fizette az egészségbiztosítási (társadalombiztosítási) járulékot, és ennek összege több, mint féléves hátralék, annak a szükséges kórházi kezelést ki kell fizetnie.
„Remek az időzítés, a gazdaság romokban, a munkanélküliek száma több százezer fő, egy csomó iparág még be sem indult, és itt is van a TB szigorítás. (Amelynek egyébként, ha nem is ebben a formában, de egy normális piacgazdasági helyzetben helye volna.) De nem most, és nem így!”
– írja közösségi oldalán Dr. Kunetz Zsombor.
A szigorításnak köszönhetően 2020. júliusától már nincs lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék utólagos befizetésével a jogviszony utólagos/visszamenőleges rendezésére, vagyis a betegeknek, ha ebben az időszakban látják el őket, ki kell fizetniük a szolgáltatás díját.
„Tehát, aki nincs bejelentve, (akár önhibáján kívül), vagy nem fizetett TB-t az azzal kell, hogy szembenézzen, hogy akár egy daganatos betegség kezelése során felmerülő több millió forintos számlát is kifizessen, persze csak akkor ha élni akar” – olvasható a posztban.
A szakértő szerint bár a törvény szerint a sürgősségi ellátás mindenkinek jár, hiába számíthatunk alanyi jogon a sürgősségi ellátásra, ha ezt is ki kell visszamenőleg fizetni járulékelmaradás esetén. Például a hajléktalanok esetében minden bizonnyal nehéz helyzeteket fog előidézni a Hippokratészi eskü és a nyilvánvalóan érvénytelen TAJ-kártya miatti döntések az egészségügyi dolgozóknál.
Kunetz Zsombor szerint ezt a kiélezett helyzetet tovább fokozza és további forrásokat von el a gyógyító munkától, mindezt egy válsághelyzet kellős közepén – mégpedig azért, mert ha az érintett nem tud fizetni, akkor jön a NAV és árverez.
A NAV ugyanis fokozott figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezetteket. A NAV a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket pedig nyilvántartja. Aki jogosulatlanul veszi igénybe a közegészségügyi intézményeket, arról úgynevezett „kapcsolati kód” feltüntetésével tájékoztatják a NAV-ot.
A Facebook-poszt arra is felhívja a figyelmet, hogy a NEAK Egészségügyi ellátások igénybevételi szabályai 2020. július 1-jével című dokumentuma kimondja:
"Az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék, adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül."
Amit Kunetz úgy kommentál, hogy addig sem a jogalkotó, vagy a biztosító fog a beteggel konfrontálódni, hanem az egyébként teljesen leterhelt egészségügyi személyzet.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
