Erősen romlott a brit gazdaság állapotának lakossági megítélése, és a brit háztartások saját pénzügyi kilátásaikat is egyre rosszabbnak tartják. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett első idei felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 11 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában. Egy évvel ezelőtt még 21 százalék volt a bizakodók aránya.
Egyre többen tartanak csalódástól
A válaszadók 38 százaléka ugyanakkor attól tart, hogy 2017-ben romlani fog családi költségvetésének állapota. A borúlátók tábora egy év alatt 8 százalékponttal bővült.
A brit gazdaság teljesítményét 22 százalék ítélte jónak, 13 százalékponttal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, és 6 százalékponttal 32 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a brit gazdaság siralmas állapotban van.
A YouGov felméréséből kitűnik azonban, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazás - amelyen a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - továbbra is megosztja a közvéleményt. A cég kimutatása szerint azok közül, akik a referendumon a bennmaradásra voksoltak, 46 százalék tartja rossznak a brit gazdaság állapotát, a Brexitre, vagyis a kilépésre szavazók körében azonban csak 19 százaléknak ez a véleménye.
Hosszú távon ebből csak baj lehet?
A Brexit gazdasági következményeit a brit vállalati szektor borúlátóbban ítéli meg, mint a lakosság. A Deloitte üzleti tanácsadó cég legújabb negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére. A válaszadók 27 százaléka cége idei kilátásait még kedvezőnek nevezte, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a Brexit hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére.
A felmérésbe bevont pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora hosszú távú kockázatnak tartják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 pont volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.
A deflációt és az euróövezeti adósságválság újbóli fellángolásának lehetőségét a megkérdezett pénzügyi igazgatók átlagosan 52 pontra értékelték az általuk észlelt kockázatok súlyosságát mérő skálán, az amerikai elnökválasztás eredményének várható kockázataira pedig átlagosan csak 43 pontot adtak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
