Fordulat történt egy devizahiteles perben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon: a bíróság első fokon érvénytelennek nyilvánította az MBH Bank (illetve jogelődje, az Allianz Zrt.) által kötött kölcsönszerződést – számolt be a 24.hu. A döntés alapját az Európai Unió Bíróságának májusi ítélete képezte, amely szerint az adósok csak a ténylegesen felvett összeggel tartoznak, az árfolyam-különbözet terheit pedig a banknak kell viselnie.
A perben szereplő adós 2008-ban kapott 7 050 000 forint deviza alapú kölcsönt, amely után 2025 februárjáig 13 414 511 forintot törlesztett vissza. A bíróság megállapította, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen. Az MBH Bankot arra kötelezték, hogy fizessen vissza 6 414 461 forintot, valamint az erre eső késedelmi kamatot az adósnak.
Az ítélet szerint az Orbán-kormány devizahiteles törvényének azon része, amely a szerződések utólagos érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását írja elő, ellentétes az uniós joggal. A bíró indoklásában kiemelte: ha egy szerződéses feltétel tisztességtelen, azt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezett volna, így az nem fejthet ki joghatást a fogyasztóra.
A bíróság szerint az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Ennek alapján a bíró a régi polgári törvénykönyv alkalmazását tartotta indokoltnak, vagyis azt, hogy az érvénytelen szerződést megelőző állapotot kell helyreállítani.
A döntés nem jogerős.
A pernyertes adós ügyvédje, Bihari Krisztina szerint ez az első magyar ítélet, amely kizárólag az uniós jog alapján született, szembemenve a korábbi hazai bírói gyakorlattal. Úgy véli, jogalkotói lépésekre is szükség van a korábbi, uniós jogba ütköző ítéletek felülvizsgálatához.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
