Az MSZP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul és népszavazást kezdeményez a kormány nyugdíjtörvény-tervezete miatt
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul és népszavazást kezdeményez a kormány szerdai, a magánnyugdíjpénztári tagságot érintő "zsaroló" kezdeményezése miatt - mondta Mesterházy Attila pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki párt elnöke Matolcsy György lemondását követeli.
A szocialista párt elnöke szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentettek "egyértelmű maffiamódszernek" minősülnek, amivel a kormány kiírta Magyarországot a civilizált országok sorából.
Az állampolgárok úgy választhatnak két lehetőség közül, hogy az egyikről előre tudják, elvesztik nyugdíjukat, ha amellett döntenek. Ez nem a szabad választás lehetősége, "ez cinizmus, zsarolás, ami nem megengedhető egy demokráciában" - fejtette ki Mesterházy Attila.
Az MSZP szerint a magánnyugdíjpénztári tagságról való döntéskényszer bevezetése legalább hat ponton sérti az alkotmányt, többek között a tulajdonhoz való jogot is, mivel az Ab egy korábbi döntése értelmében a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék a munkavállaló magántulajdonát képezi - mutatott rá a szocialista politikus.
Mesterházy Attila azt is jogtalannak tartja, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók annak ellenére sem részesülhessenek az állami nyugdíjszolgáltatásból, hogy az ahhoz szükséges járulékokat maradéktalanul befizetik.
A szocialista politikus kiemelte: egy pertársaságot is létre kívánnak hozni, amelyben a magyar államot perelik be a kormány szerdai döntése miatt. A szocialisták ennek során egyebek mellett arra is hivatkozni fognak, hogy az alkotmány szerint minden állampolgárnak joga van a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz, vagyis jogosultak a megélhetéshez szükséges ellátásra az öregség, betegség, vagy a rokkantság esetén is. Hozzátette: a pertársasághoz csatlakozni kívánók jelentkezését egy hamarosan induló kék számon várják.
Mesterházy Attila szerint sokan talán csak most értik meg, amit pártja hetek, hónapok óta mond, vagyis azt, hogy "gátat kell szabni a kormány korlátlan hatalmi igényének".
Az MSZP elnöke elmondta továbbá, hogy szerdai bejelentése miatt alkalmatlannak tartja Matolcsy Györgyöt a tárcavezetésre, ezért a nemzetgazdasági miniszter azonnali lemondását követeli.
Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja megjegyezte: a kabinet magánnyugdíjpénztári tagságot érintő döntése nem a sikeres jövő felépítését, hanem annak felélését jelenti.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte: a magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben. Mint mondta, aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.
.jpg)
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul és népszavazást kezdeményez a kormány nyugdíjtörvény-tervezete miatt .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Többszázezres jóváírásokkal kecsegtetnek a bankok. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
