Magyarországon az ügyfelek közel 80 százaléka néha nem tudja utólag beazonosítani bankkártyás vásárlásait, és a kelet-közép-európai régióban is hasonló az arány - derül ki a Mastercard 11 ország részvételvével készített nemzetközi kutatásából.
A régióban a választ adók 77 százaléka számolt be arról, hogy vásárlásai egy részét nem tudja beazonosítania a tranzakció történetben. Majdnem minden ötödik ember esetében ez gyakran vagy nagyon gyakran fordult elő. Ez a probléma a kártyabirtokosokat különböző módon érinti: 42 százalék aggódik, 30 százalék bosszankodik, 15 százalék elveszettnek érzi magát, 12 százalék pedig tehetetlennek.
Az adatok hasonlóak Magyarországon is: a válaszadók 48 százaléka aggódik, 32 százalék bosszankodik, 17 százalék tehetetlennek és 7 százalék elveszettnek érzi magát a kialakult helyzet miatt.
A nemzetközi adatok szerint azok, akik nem tudják felidézni a vásárlást, a leggyakoribb megoldásként azonnal hívják a bankjukat (35 százalék) vagy ritkább esetben a kereskedőt (6 százalék). A magyarországi adatok szerint, míg a kártyabirtokosok 61 százaléka végül fel tudja idézni a vásárlást, 33 százalékuk legelőször inkább a bankját keresi fel, 11 százalékuk pedig a kereskedőt. A magyar válaszadók 78 százaléka a kétes esetekben panaszt nyújt be bankjának.
Arról is tájékoztattak, hogy a Mastercard és az Ethoca új digitális banki megoldása részletes leírást ad a kártyás tranzakciók előzményeiről és ezáltal átláthatóbbá teszi a kártyabirtokosok számára vásárlásaik nyomon követését. A kibővített, átláthatóbb banki tranzakciótörténetet 2022-ig szabvánnyá szeretnék tenni a digitális banki csatornákon.
Mint írták, az átlátható információkkal nő a fogyasztók elégedettsége, továbbá megelőzhetőek az időigényes vitarendezési eljárások, amelyek a kapcsolatfelvétellel, a tranzakció ellenőrzésével és igazolásával együtt átlagosan 2 hétig is eltarthatnak. A logo.ethoca.com oldalra minden kereskedő ingyenesen feltöltheti logóját, hogy az megjelenjen az online és a mobil banki csatornákon.
A felmérés résztvevői megerősítették: szeretnének részletesebb információkat kapni a vásárlások könnyebb és gyorsabb azonosításához. A magyar kártyabirtokosok számára a leghasznosabbak a közlemény szerint: a kereskedő neve (58 százalék), a vásárlás helye (38 százalék) és a kereskedő logója (35 százalék).
A kutatást 2020 novemberében a Kantar TNS végezte a Mastercardnak, 3300, 18-60 éves banki felhasználó segítségével, a következő országokban: Lengyelország, Ukrajna, Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Görögország, Szlovákia, Ausztria, Bulgária, Ukrajna, Szerbia.
Azt követően, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról, az S&P megerősítette a magyar államadós-osztályzatot. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
