|
| Fesztiválozók a Sziget fesztiválon. (MTI Fotó: Mónus Márton) |
A 19-29 éves fiatalok kevesebb, mint fele, 40 százaléka tervezi, hogy legalább egy-két napra meglátogatja valamelyik hazai fesztivált. A diákok körében legnépszerűbbek ezek az események: 65 százalékuk menne idén, míg a dolgozó fiatalok mindössze 39 százalékának szerepel mindez az idei nyári programjában - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.
Élen az EFOTT
A fesztiválok közül a legnépszerűbb az EFOTT lett, a fiatalok 14 százaléka tervezte, hogy ellátogat ide az idén, míg a második helyre a Strand fesztivál került, itt a megkérdezettek 12 százaléka bulizna. A Strand főleg a diákok körében népszerű: 21 százalékuk tervez itt pár napot eltölteni, új élményeket szerezni. Míg 2016 második negyedévében a Sziget volt a legnépszerűbb a fiatalok körében, idén a harmadik helyre csúszott vissza, a megkérdezettek 11 százalékánál lesz része a nyári programnak. A kutatásból az is kiderül, hogy a többség csak 1-2 napot töltene a fesztiválokon és jóval kevesebben vannak azok, akik végig ott maradnak.
Napi 10 ezer megy a kiadásokra
Ha a belépőjegyeket nem számoljuk, akkor a fesztiválozók (akik legalább egy helyszínre elmennek) átlagosan 10 ezer forintot terveznek egy nap alatt elkölteni. A fiatalok legnagyobb részének, 43 százalékának ennél kisebb a kerete, 29-29 százalék pedig 5 és 10 ezer forint közötti összeget vagy 10 ezer forintnál többet szán erre a célra. A napi büdzsé legnagyobb részét az italok és az ételek viszik el, 34 százalék megy az előbbire, 33 százalék pedig az utóbbira. Étkezésre a budapestiek költik a legtöbbet, a napi keret közel 43 százalékát, míg a nyugati megyében élők mindössze a 28 százalékát. A bulizó fiatalok több mint fele a fesztivál területén kívül szokott enni, 39 százalék viszont ezt is a rendezvény területén oldja meg. 21 százalék pedig nem is fizet ételért, inkább hazamegy enni, míg 15 százalék kint vesz ételt, amit aztán bevisz a fesztiválra. A szállásköltségek a kiadások 21 százalékát teszi ki átlagosan, a legnagyobb arányban a keleti megyékben és a kisvárosokban élők költenek erre.
A fesztiválra járó fiatalok több mint harmada – főleg a nyugati országrészben élők és a nők – meghatároz egy napi költési limitet, és ezt próbálja is betartani. 35 százalék csak azt dönti el, hogy a teljes fesztivál alatt összesen mennyit szeretne költeni, 26 százalék – főleg a férfiak és a budapestiek – pedig nem szabja meg a büdzsét, azzal számol, hogy úgyis mindenre lesz pénze, amire szeretne. Fizetési eszközként a fesztiválon a megkérdezettek 48 százaléka az érintős bankkártyákat preferálja, 49 százalékuk viszont a fesztiválos karszalagokkal fizet a legszívesebben, 10 százalék pedig mindkettőt használja.
Megdolgoznak a belépőkért
A kutatásból az is kiderült, hogy a költségeket a többség, 88 százalék legalább részben saját, munkából származó jövedelméből fedezi, 47 százalék egyéb bevételből, például ösztöndíjból vagy zsebpénzből megy fesztiválozni, 36 százalék pedig a szülőktől, rokonoktól kap erre pénzt. A diákoknak több mint a fele, 61 százaléka szülői segítségre szorul, hogy fedezni tudja a fesztiválozás költségeit.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
