Idén október 27-én, vasárnap hajnali háromkor egy órával kell visszaállítani az óráinkat, amellyel visszatérünk a normál időszámításra, vagyis az időzónánk alap időszámítására. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. adatai szerint a nyári időszámítással egy nagyobb város éves villamosenergia-fogyasztása spórolható meg.
A MAVIR által évtizedek óta gyűjtött, a magyar villamosenergia-rendszerre vonatkozó részletes adatokból kitűnik, hogy óráink tavasszal történő előre állítása jelentős megtakarítást eredményez. Összességében megközelítőleg 120 GWh (gigawattóra) energiát spórolunk, ami egy nagyváros, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
A megtakarítás abból adódik, hogy az órák átállítását követően – a tavaszi és őszi napéjegyenlőség közötti időszakban – a világos órák jobban igazodnak az ébrenlét időszakához. Mindez azt jelenti, hogy tavasszal, az átállást követően este később sötétedik, tehát később kell felkapcsolnunk a világítást, a reggeli eltolódás (később világosodik) viszont már nem jelent számottevő különbséget a fogyasztásban.
Ősszel ugyan az órák visszaállítása után hamarabb sötétedik, de ezt összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk, ismét kisebb különbséget tapasztalunk. Azt, hogy valójában mennyi villamos energiát takarít meg az ország, az átállításokat megelőző és követő, napi fogyasztási görbék alapján becsülhető. Azt, hogy egy adott tavaszi és őszi időszakban mindez mit eredményez, több tényezőtől is függ, többek között az időjárástól és az ünnepnapok alakulásától.
Ismét 350 forint felett az euró. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
