Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz.
A bíróság csütörtökön közzétett ítéletében megállapította, "Ez a helyzet abban az esetben, ha az említett jogszabály helyreállítja azt a jogi és tényleges állapotot, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen kikötés hiányában lett volna, még akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára".
A bírósági döntést megalapozó szerződés egy 2007-es, az OTP-vel kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződés volt. A jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződés érvénytelen, mivel tisztességtelen volt az árfolyamrés alkalmazása, amely szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam - amely a deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg - eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a deviza eladási árfolyamát tükrözte.
Az ügyben eljáró győri bíróság megállapította, hogy a magyar jogalkotó a tisztességtelen kikötéseket olyan rendelkezéssel váltotta fel, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank által a devizára megállapított hivatalos árfolyam vonatkozik a folyósításra és a törlesztésre is. Másrészt kimondta, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy e tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára.
A győri bíróság fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, amely megállapította, hogy a magyar jogszabály megfelel az uniós irányelv célkitűzésének. Ez pedig az, hogy a felek közötti egyensúlyt helyreállítsa a szerződés egésze érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket - például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket - tartalmaz.
Az összes hazai haláleset 2,4 százalékát a cukorbetegség okozza. 
