Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54 százalékukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.
A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet
2015-höz képest – amikor a válaszadók 39 százaléka vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45 százalék volt. Míg 2015 első felében 25 ezer, az idei év azonos időszakában mintegy 24 ezer kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7 ezer személysérüléses közúti baleset történt, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).
A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88 százaléka szokott zenét hallgatni, 85 százalék beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%).
A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12 százalék válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59 százalékra nőt. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40 százaléka nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8 százalék szokott vezetés közben.
Kedvenc rejtekhelyek
A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79 százaléka tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.
A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%), a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekrekötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.
Okos megoldások
Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában.
Ezt Volodimir Zelenszkij árulta el. 
