Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál - figyelmeztet a Stabilitás Pénztárszövetség.
A pénztárszövetség sajtóközleménye szerint a magyar társadalom bő egy évtizeddel a rendszerváltást követően szembesült azzal, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas évek biztonságának megteremtéséhez.
Az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszú távra szóló biztosítási konstrukciók és az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Tágabb értelemben az egészségpénztári rendszert is az öngondoskodás részének tekinthetjük, hiszen az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód elősegítése lehetőséget biztosít a betegségmentes, hosszú élethez.
A felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíjpénztárak - mutat rá a pénztárszövetség. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között.
A közlemény ismerteti: a munkavállaló havi bruttó bérének 9,5 százalékát vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5 százalékból 8 százalék megy a magánnyugdíjpénztári számlára, és 1,5 százalék az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magánnyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 százalék az állami kasszába kerül.
Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 százalék nyugdíjcélú TB-járulékot. Annak, aki magánnyugdíjpénztári tag, a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 százalékos összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül, és a pénztár a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít ehhez a megtakarításhoz.
A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag a megtakarításai után nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el. A magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a befizetéseket egyéni számlán kezelik, és a befizetett összeggel, valamint a befektetések után nyert hozammal fedezik a későbbi nyugdíjszolgáltatást.
A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, ami később még módosítható. További megtakarítási lehetőség, hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10 százalékig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be, esetükben azonban a pénztári tag egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz, és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához. Ez a hazai nyugdíjrendszer úgynevezett harmadik pillére. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, amelynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártól igénybe vett szolgáltatás adómentes.
Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unió országainak többségében - hívja fel a figyelmet a pénztárszövetség. Az egészségtelen életmódnak "köszönhetően" Magyarország világelső a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Az önkéntes egészségpénztárba havonta rendszeresen befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és különböző egészségmegőrző-, illetve betegségmegelőző szolgáltatásokra (gyógyüdülés, szemüveg, gyógyszer stb.) szabadon felhasználható.
Az államtól, a szociális hálótól egyre kevésbé várható el, hogy nyugdíjas éveinkben biztosítsák az anyagi hátteret a megszokott életszínvonalunkhoz, ezért minél előbb el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást - hangsúlyozza a Stabilitás közleménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Egy új, országos felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis a valóságoshoz képest sokkal rosszabbnak gondolják az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat. Ez a tévhit azt is gátolhatja, hogy időben elkezdjék a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást.
Ha kölcsönre van szükségük, a magyarok továbbra is elsősorban a családtagjaikhoz fordulnak anyagi segítségért, ám az előző évhez képest változás, hogy a barátoktól, kollégáktól is szívesebben kérnek, mint a pénzintézetektől, pénzügyi szolgáltatóktól – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance – IPF) megbízásából készült, 9 országra kiterjedő 1000 fős reprezentatív kutatásából.
Dollárt vagy eurót? Most vagy később? Készpénz vagy bankkártya? – a külföldi nyaralást tervezők örök kérdéseire válaszol a Trend FM hétfői adásában főmunkatársunk, Herman Bernadett.
Ha szeretne apró összegeket, zsebpénznek valót, vagy akár egy komolyabb műszaki cikk vagy sportszer összegét megtakarítani a gyermekének, arra sokkal jobb, ha a mindennapokban használt gyerek bankszámlán teszi ezt. Ma már ugyanis kifejezetten e célra tervezett szolgáltatásokat is kínálnak a bankok.
A többség úgy értelmezi, hogy a lakásvásárláshoz elegendő lesz majd a vételár 10 százaléka, míg a fennmaradó részt lehet majd a 3 százalékos kamatú hitellel finanszírozni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és bizony előfordulhat majd, a vételár nem 10, hanem akár 20-30 százalékát is saját forrásból kell előteremteni. Mutatjuk, miért van ez, és miért nem mond ellent a 10 százalékos elvárásnak.
Az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom: több mint 200 millióval emelkedett az elektronikus tranzakciók száma egy év alatt, így a teljes gazdaságban összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetés történt, a fizetési műveletekben a bankkártyás tranzakciók domináltak.
A társadalmi vita a jövő héten kezdődik, a korábbi hírek szerint nem lesz időkorlátja az Otthon Start hitel felvételének. A 10 százalékos önerőt a 40 év fölötti hitelfevevőkre is kiterjesztenék.
Az Erste Bank szerződései is érvényesek, a bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek. Az OTP már tegnap reagált a határozatra, rájuk sem terjed ki a Kúria döntése
Alig találni olyan egyetemistát, aki ne akarna dolgozni a nyáron. A fizetési igények sokszor meghaladják a 300 ezer forintot is, és meglepően népszerű a készpénz.
.jpg)
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál .jpg)
.jpg)
Nem találta az irányt kedden a forint. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
