Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál - figyelmeztet a Stabilitás Pénztárszövetség.
A pénztárszövetség sajtóközleménye szerint a magyar társadalom bő egy évtizeddel a rendszerváltást követően szembesült azzal, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas évek biztonságának megteremtéséhez.
Az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszú távra szóló biztosítási konstrukciók és az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Tágabb értelemben az egészségpénztári rendszert is az öngondoskodás részének tekinthetjük, hiszen az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód elősegítése lehetőséget biztosít a betegségmentes, hosszú élethez.
A felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíjpénztárak - mutat rá a pénztárszövetség. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között.
A közlemény ismerteti: a munkavállaló havi bruttó bérének 9,5 százalékát vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5 százalékból 8 százalék megy a magánnyugdíjpénztári számlára, és 1,5 százalék az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magánnyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 százalék az állami kasszába kerül.
Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 százalék nyugdíjcélú TB-járulékot. Annak, aki magánnyugdíjpénztári tag, a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 százalékos összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül, és a pénztár a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít ehhez a megtakarításhoz.
A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag a megtakarításai után nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el. A magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a befizetéseket egyéni számlán kezelik, és a befizetett összeggel, valamint a befektetések után nyert hozammal fedezik a későbbi nyugdíjszolgáltatást.
A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, ami később még módosítható. További megtakarítási lehetőség, hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10 százalékig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be, esetükben azonban a pénztári tag egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz, és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához. Ez a hazai nyugdíjrendszer úgynevezett harmadik pillére. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, amelynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártól igénybe vett szolgáltatás adómentes.
Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unió országainak többségében - hívja fel a figyelmet a pénztárszövetség. Az egészségtelen életmódnak "köszönhetően" Magyarország világelső a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Az önkéntes egészségpénztárba havonta rendszeresen befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és különböző egészségmegőrző-, illetve betegségmegelőző szolgáltatásokra (gyógyüdülés, szemüveg, gyógyszer stb.) szabadon felhasználható.
Az államtól, a szociális hálótól egyre kevésbé várható el, hogy nyugdíjas éveinkben biztosítsák az anyagi hátteret a megszokott életszínvonalunkhoz, ezért minél előbb el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást - hangsúlyozza a Stabilitás közleménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sok kisvállalkozó váltana szívesen olyan bankszámlára, ahol nem kell fizetni számlavezetési díjat. Ezzel ugyanis sokat spórolhat az, aki csak minimális forgalmat bonyolít a számlán. A BiztosDöntés.hu szakportál szerint szerencsére vannak még ingyenes vállalkozói számlák Magyarországon, ám a szolgáltatásaik nagyon különbözőek.
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyei csapatoknak!
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi – vagyonra vetített – díjterhelési mutatója 0,68 százalékra csökkent, változatlan befektetési és minimálisan apadó működési költségrészekkel, a jövőben várható terheket modellező 30 éves teljes költségmutató átlaga 0,93 százalék lett, így a pénztárak továbbra is az egyik legolcsóbb nyugdíj-előtakarékossági lehetőséget ajánlják ügyfeleiknek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden az MTI-vel.
Megkezdődött a 2025-ös kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, amelynek keretében az idősebb, 2010 előtt vásárolt, még ugyanannál az üzembentartónál lévő autók tulajdonosai válthatnak biztosítót vagy köthetnek új szerződést – közölte a Netrisk biztosításközvetítő kedden az MTI-vel.
Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várva várt, szeptemberre vonatkozó jelzáloghitel-piaci adatai. A friss adatsor különlegessége, hogy azok most először adnak képet a szeptember 1-jén elindult Otthon Start Program hitelpiaci hatásairól. A korábban elhangzottakhoz képest azonban némi csalódást okoztak a most megjelent számok, ugyanis sem a kihelyezett hitelösszeg, sem a szerződésszám nem számít kiemelkedőnek. Az ugyanakkor igaz, hogy az új szerződéseken belül a támogatott lakáshitelek aránya jelentősen megugrott a korábbiakhoz képest – írja közleményében a Bank360.
Már minden kétszázadik azonnali utalás qvik-en keresztül történik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. A forgalom alig fél év alatt hétszeresére nőtt, ami a digitális fizetések új korszakát vetíti előre. „A qvik valódi alternatívája lehet a bankkártyának, különösen, ha a kereskedők tömegesen csatlakoznak” – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentése összeszedte a befektetésekkel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket. Ha ezeket a hibákat nem követi el, sokkal több pénze lesz.
Rekordot döntött a bankszámlák elleni támadások száma. A Klasszis Podcastban Bártfai Gáborral, a CIB Bank információbiztonsági vezetőjével jártuk körül, melyek a tipikus csalási módozatok és hogyan védekezhetünk ellenük.
.jpg)
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál .jpg)
.jpg)
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
