Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál - figyelmeztet a Stabilitás Pénztárszövetség.
A pénztárszövetség sajtóközleménye szerint a magyar társadalom bő egy évtizeddel a rendszerváltást követően szembesült azzal, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas évek biztonságának megteremtéséhez.
Az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszú távra szóló biztosítási konstrukciók és az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Tágabb értelemben az egészségpénztári rendszert is az öngondoskodás részének tekinthetjük, hiszen az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód elősegítése lehetőséget biztosít a betegségmentes, hosszú élethez.
A felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíjpénztárak - mutat rá a pénztárszövetség. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között.
A közlemény ismerteti: a munkavállaló havi bruttó bérének 9,5 százalékát vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5 százalékból 8 százalék megy a magánnyugdíjpénztári számlára, és 1,5 százalék az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magánnyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 százalék az állami kasszába kerül.
Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 százalék nyugdíjcélú TB-járulékot. Annak, aki magánnyugdíjpénztári tag, a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 százalékos összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül, és a pénztár a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít ehhez a megtakarításhoz.
A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag a megtakarításai után nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el. A magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a befizetéseket egyéni számlán kezelik, és a befizetett összeggel, valamint a befektetések után nyert hozammal fedezik a későbbi nyugdíjszolgáltatást.
A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, ami később még módosítható. További megtakarítási lehetőség, hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10 százalékig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be, esetükben azonban a pénztári tag egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz, és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához. Ez a hazai nyugdíjrendszer úgynevezett harmadik pillére. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, amelynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártól igénybe vett szolgáltatás adómentes.
Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unió országainak többségében - hívja fel a figyelmet a pénztárszövetség. Az egészségtelen életmódnak "köszönhetően" Magyarország világelső a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Az önkéntes egészségpénztárba havonta rendszeresen befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és különböző egészségmegőrző-, illetve betegségmegelőző szolgáltatásokra (gyógyüdülés, szemüveg, gyógyszer stb.) szabadon felhasználható.
Az államtól, a szociális hálótól egyre kevésbé várható el, hogy nyugdíjas éveinkben biztosítsák az anyagi hátteret a megszokott életszínvonalunkhoz, ezért minél előbb el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást - hangsúlyozza a Stabilitás közleménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Hosszú évek visszaesése után újra több babaváró hitelt vesznek fel a gyermeket tervező párok. Ebben szerepe lehet az Otthon Start szárnyalásának is, ugyanis önrészként jól használható ahhoz. A bankokon nem múlik, hogy fennmaradjon a babaváró hitel növekedése, hiszen a BiztosDöntés.hu összesítése szerint százezrekkel csalogatják magukhoz az igénylőket.
Soha nem látott számú tartós befektetési számla (tbsz) nyílt meg az idén, már 620 ezernél is több ilyen értékpapírszámla létezik. A háttérben az áll, hogy a magyar állampapírok helyett egyre több befektetési alapot, részvényt vásárolnak a háztartások, az árfolyamnyereségre kivetett adók pedig így elkerülhetők – erről beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra spórolók aránya a 2022-es 37 százalékról 23 százalékra zuhant és általában is jellemző, hogy a lakosság több mint felének csupán minimális mozgástere marad a kiadásai után – erre jutott a Provident legfrissebb kutatásában.
Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek.
Rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása. A K&H ifjúsági index második negyedéves felmérése szerint az összeg átlagosan már 977 ezer forint.
.jpg)
Magyarországon jelenleg 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast; az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan juttatást, ami biztonságos nyugdíjat garantál .jpg)
.jpg)
Az euró árfolyama 362,87 forintra csökkent 18 órára. 
