Megvalósulni látszik a 2010-es 3,8 százalékos államháztartási hiány, 2011-ben pedig 4-6 százalékos többlet alakulhat ki. A számok azonban inkább a félretervezést, a nagyvonalú költekezést és az egyszeri bevételi hatást tükrözik, valódi reform nem történt. Valójában 166 milliárddal többet költött az állam tavaly, mint 2009-ben.
A 2010. évi eredeti bevételi és kiadási tételek jelentős átszabása után megvalósulni látszik a 3,8 százalékos államháztartási hiány, 2011-ben viszont 4-6 százalékos államháztartási többlet alakulhat ki - fejtették ki az MTI által kérdezett elemzők csütörtökön, kommentálva az államháztartás 2010. évi alakulásáról szóló jelentést.
Az államháztartás központi - helyi önkormányzatok nélküli - alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 2010-ben az előzetes adatoknak megfelelően 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami a GDP 3,2 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormányzati portálon. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA´95) szerinti hiánycélja a GDP 3,8 százaléka a várakozásoknak megfelelően teljesül - áll az NGM közleményében.
A 2010. évi eredeti bevételi és kiadási tételek jelentős átszabása után - mind a bevételek, mind a kiadások 535 milliárddal nőttek - a GDP arányos államháztartási hiány az előző kormány által rögzítettnek megfelelő, 3,8 százalék lesz 2010-ben - mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a végeredmény inkább a félretervezést, a nagyvonalú pénzköltést és az egyszeri bevételi hatást tükrözi.
Eltűnt az áfa?
Érdekes, hogy miközben az általános forgalmi adóból a bevétel a tervezetthez közeli összeget hozta, addig decemberben 11 milliárd forinttal kisebb lett, mint 2009 decemberében, noha az áruházláncok forgalomnövekedést jeleztek - rögzítette Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője is úgy látja, hogy kiadásoknál kevésbé érvényesült a kormányzati szigor, mint a különadók kivetésénél.
Nem sikerült takarékoskodni
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a kiadási tételek közül a költségvetési szervek és fejezeti kezelési előirányzatoknál látott elfutást. Noha az eredeti 3 484 milliárd forintos kiadási tétel csak akkor valósulhatott volna meg, ha valódi strukturális reform történik, a 4 205 milliárd forintos tényszám azt jelzi, hogy a 2009. évi bázisnál is 166 milliárd forinttal többet költöttek az államigazgatásban - tette hozzá. Véleménye szerint a minisztériumok átalakítása alatt az év második-harmadik negyedévében nem sikerült takarékos gazdálkodásra fogni az államigazgatási szerveket.
Társasági adóból is kevesebb folyt be
Mindhárom elemző részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délelőtti konzultációján, ahol az hangzott el, hogy bár a 2010. évi pénzforgalmi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány évközi, bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései, amelyek összességében 500-600 milliárd forinttal javították az államháztartás egyenlegét, ugyanakkor ezek nettó hatása 400 milliárd forint, mivel a kormány társasági adókulcsot csökkentett, és a különadók miatt a vállalkozások mérsékelhették társasági adóalapjukat.
A nyugdíjak miatt állunk jól
A magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása miatt az elemzők 2011-re GDP arányosan 4-6 százalékos eredményszemléletű (ESA) államháztartási többletet várnak, hozzátéve, hogy ez egyszeri hatásoknak köszönhető, és 2012-ben már nem lehet elszámolni azt a 250 milliárd forintot, amelyet a kormány betervezett a magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása nyomán.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
.jpg)
Megvalósulni látszik a 2010-es 3,8 százalékos államháztartási hiány, 2011-ben pedig 4-6 százalékos többlet alakulhat ki. A számok azonban inkább a félretervezést, a nagyvonalú költekezést és az egyszeri bevételi hatást tükrözik, valódi reform nem történt. Valójában 166 milliárddal többet költött az állam tavaly, mint 2009-ben. .jpg)
.jpg)
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
