Megvalósulni látszik a 2010-es 3,8 százalékos államháztartási hiány, 2011-ben pedig 4-6 százalékos többlet alakulhat ki. A számok azonban inkább a félretervezést, a nagyvonalú költekezést és az egyszeri bevételi hatást tükrözik, valódi reform nem történt. Valójában 166 milliárddal többet költött az állam tavaly, mint 2009-ben.
A 2010. évi eredeti bevételi és kiadási tételek jelentős átszabása után megvalósulni látszik a 3,8 százalékos államháztartási hiány, 2011-ben viszont 4-6 százalékos államháztartási többlet alakulhat ki - fejtették ki az MTI által kérdezett elemzők csütörtökön, kommentálva az államháztartás 2010. évi alakulásáról szóló jelentést.
Az államháztartás központi - helyi önkormányzatok nélküli - alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 2010-ben az előzetes adatoknak megfelelően 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami a GDP 3,2 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormányzati portálon. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA´95) szerinti hiánycélja a GDP 3,8 százaléka a várakozásoknak megfelelően teljesül - áll az NGM közleményében.
A 2010. évi eredeti bevételi és kiadási tételek jelentős átszabása után - mind a bevételek, mind a kiadások 535 milliárddal nőttek - a GDP arányos államháztartási hiány az előző kormány által rögzítettnek megfelelő, 3,8 százalék lesz 2010-ben - mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a végeredmény inkább a félretervezést, a nagyvonalú pénzköltést és az egyszeri bevételi hatást tükrözi.
Eltűnt az áfa?
Érdekes, hogy miközben az általános forgalmi adóból a bevétel a tervezetthez közeli összeget hozta, addig decemberben 11 milliárd forinttal kisebb lett, mint 2009 decemberében, noha az áruházláncok forgalomnövekedést jeleztek - rögzítette Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője is úgy látja, hogy kiadásoknál kevésbé érvényesült a kormányzati szigor, mint a különadók kivetésénél.
Nem sikerült takarékoskodni
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a kiadási tételek közül a költségvetési szervek és fejezeti kezelési előirányzatoknál látott elfutást. Noha az eredeti 3 484 milliárd forintos kiadási tétel csak akkor valósulhatott volna meg, ha valódi strukturális reform történik, a 4 205 milliárd forintos tényszám azt jelzi, hogy a 2009. évi bázisnál is 166 milliárd forinttal többet költöttek az államigazgatásban - tette hozzá. Véleménye szerint a minisztériumok átalakítása alatt az év második-harmadik negyedévében nem sikerült takarékos gazdálkodásra fogni az államigazgatási szerveket.
Társasági adóból is kevesebb folyt be
Mindhárom elemző részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délelőtti konzultációján, ahol az hangzott el, hogy bár a 2010. évi pénzforgalmi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány évközi, bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései, amelyek összességében 500-600 milliárd forinttal javították az államháztartás egyenlegét, ugyanakkor ezek nettó hatása 400 milliárd forint, mivel a kormány társasági adókulcsot csökkentett, és a különadók miatt a vállalkozások mérsékelhették társasági adóalapjukat.
A nyugdíjak miatt állunk jól
A magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása miatt az elemzők 2011-re GDP arányosan 4-6 százalékos eredményszemléletű (ESA) államháztartási többletet várnak, hozzátéve, hogy ez egyszeri hatásoknak köszönhető, és 2012-ben már nem lehet elszámolni azt a 250 milliárd forintot, amelyet a kormány betervezett a magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása nyomán.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az elmúlt időszakban jórészt változatlanok maradtak – sőt, esetenként emelkedtek is – a legkedvezőbb feltételekkel kínált lekötött forintbetétek kamatai, így ezekkel a konstrukciókkal már bőven lekörözhető az infláció – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ennek – teszi hozzá – azért is nagy a jelentősége, mert a szabad pénzeszközeik igen jelentős részét még mindig nem fektetik be a háztartások.
Nemcsak korának volt körül rajongott, a legújabb divatot és technikát követő Cosmo girl-je – renoméja ma sem kopott meg, sőt, műgyűjtői körökben felkapottabb, mint valaha. Madonna ma az egyik leghíresebb rajongója. Festményei forintmilliárdokat érnek. Mi volt a titka ennek a korában meglehetősen furcsának tartott, kalandos életű, a társasági szabályokra fittyet hányó, szabad lelkű alkotóművésznek – aki történetesen nő volt?
Nőtt az idén a magyarok utazási kedve az utasbiztosítási adatok szerint – közölte a Netrisk. Az év első három hónapjában több mint 80 ezer utasbiztosítást kötöttek a társaságnál, ami közel 13 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Az utasbiztosítások díja az idén fejenként naponta 920 forintra jön ki, ez pedig elenyésző összeg egy esetleges káreseményhez köthető költségekhez képest.
Hároméves mélypontra süllyedt februárban a frissen megkötött jelzáloghitel-szerződések száma, és alig haladta meg a háromszázat – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A gyenge keresletben jelentős szerepe lehet annak is, hogy a személyi kölcsönöknél egyre kedvezőbbé – illetve rugalmasabbá – válnak az igénylési feltételek.
A Privátbankár.hu pénzügyi tudatossági versenye újabb szakaszába lépett: a második forduló első versenynapja után kihirdették az országos döntő első résztvevőit.
Sokat javultak a hitelstatisztikák tavaly év végére. A lakáshitelesek és a személyi hitelesek szépen törlesztenek, a támogatott hiteleknél és a folyószámla-hiteleknél viszont kezdenek előjönni a problémák.
A lakáshitelt és a személyi hitelt is vitték, mint a cukrot februárban is. Az azért látszik a statisztikákon, hogy a hó végén mínuszban lévő családok egy része talán kicsit fellélegezhetett.
.jpg)
Megvalósulni látszik a 2010-es 3,8 százalékos államháztartási hiány, 2011-ben pedig 4-6 százalékos többlet alakulhat ki. A számok azonban inkább a félretervezést, a nagyvonalú költekezést és az egyszeri bevételi hatást tükrözik, valódi reform nem történt. Valójában 166 milliárddal többet költött az állam tavaly, mint 2009-ben. .jpg)
.jpg)
Márciusban élénkült a magyarországi albérletpiac: országosan és a fővárosban egyaránt 1,6 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak havi összevetésben. 
