Az időskori megélhetési juttatások stabilizálása mellett minél jobban kellene ösztönözni az egyéni megtakarításokat is Kelet-Európában.
A kelet-európai nyugdíjrendszerek úgy tudnának a legjobban megbirkózni a demográfiai változások miatt egyre jobban rájuk nehezedő teherrel, ha az időskori megélhetési juttatások stabilizálása mellett minél jobban ösztönöznék az egyéni megtakarításokat - jelentette ki Washingtonban Indermit Gill, a Világbanknak az európai és a közép-ázsiai régióért felelős vezető közgazdásza az MTI-nek.
Gill megítélése szerint egy versenyképes gazdaságú ország nyugdíjrendszerének valamilyen formában az Egyesült Államokéra kellene hasonlítania. Az amerikai rendszer alapvetően az adó és járulék formájában befizetett, "szerény és jól adminisztrált" társadalombiztosítási juttatásokból, valamint az egyéni nyugdíj-megtakarításokból áll.
A közgazdász elmondta, hogy a világ nyugdíjrendszerei alapvetően három pillérre épülnek fel. Az első az állami járulékrendszer, amelynek feladata, hogy biztosítsa az alapvető megélhetést az idős korban, és hogy megóvja az embereket elszegényedéstől. Megítélése szerint ez a nyugdíjrendszer legalapvetőbb feladata.
A második pillérhez az állam által adminisztrált, de a magánszektor által kezelt egyéni nyugdíjszámlák tartoznak, a harmadikhoz pedig az önkéntes nyugdíj-megtakarítások.
Indermit Gill szerint a legtöbb országban - így Magyarországon - a második pillér jövőjéről folyik a vita, főleg az után, hogy a magánpénztárak által részvényekbe fektetett alapok értéke a recesszió következtében megcsappant. A közgazdász szerint vannak olyan elképzelések, amelyek a második pillért az első, s vannak, amelyek a harmadik felé akarják közelíteni.
"Úgy vélem, a rendelkezésemre álló értesülések alapján, hogy a magyar kormány az első változatot kívánja megvalósítani, amely nem az amerikai, hanem inkább a francia modell felé közelít" - jelentette ki Idermit Gill.
A Világbank vezető közgazdásza rámutatott, hogy a hagyományos nyugat-európai modellek a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntarthatóak, és egyre nagyobb deficitet generálnak, ezért reformra szorulnak.
Gill szerint egy nyugdíjrendszer minél egyszerűbb, annál hatékonyabb. A közgazdász megítélése szerint a nyugdíjrendszer reformjának alapvetően azt a célt kell szolgálnia, hogy az hosszú távon is megfizethető és megbízható legyen. A reformnak a közgazdász szerint nem szabad aláaknáznia a közbizalmat.
"A döntéshozóknak olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek nemcsak a következő 3, hanem a következő 100 évre is jók lesznek" - jelentette ki Indermit Gill, akinek személyes szakmai meggyőződése, hogy egy hatékony és fenntartható nyugdíjrendszernek az első és a harmadik pillér kombinációjára kell épülnie.
A közgazdász rámutatott, hogy meg kell erősíteni az alapvető társadalmi kötelezettséget kielégítő első pillért. Ennek érdekében - a megnövekedett várható élettartam miatt - át kell értelmezni az "idős kor" fogalmát, és fokozatosan 65-67 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal biztosítani lehet, hogy a nyugdíjak értéke hosszú távon is elérje a jövedelmek értékének 40-50 százalékát. Rámutatott, a kelet-európai országokban a szociális rendszer fenntarthatósága érdekében jelentősen meg kell emelni a foglalkoztatottak számát, ami a munkaképes lakosság körében messze alatta van a 70 százalékos nyugat-európai átlagnak.
A Világbank szakértője szerint az alapvető szükségletek fölötti igényeket a harmadik pillérből, vagyis az egyéni megtakarításokból kell fedezni. Gill szerint végeredményben az első és a harmadik pillérre támaszkodó modell szolgálhat alapul az uniós országok társadalombiztosítási rendszereinek harmonizálásához, ami nagy mértékben megnöveli az európai munkaerő mobilitását.
"Nem valószínű, hogy Nyugat-Európában be kívánnák vezetni a második pillért" - mondta.
Gill megítélése szerint egyébként a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer "nem túl rossz", még ha az emberek elégedetlenek is vele.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
.jpg)
Az időskori megélhetési juttatások stabilizálása mellett minél jobban kellene ösztönözni az egyéni megtakarításokat is Kelet-Európában. .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
