Nyugdíjpénztárak: két törvényt is stornózhat az Ab

Elkészült az Alkotmánybíróság (Ab) határozattervezete a magánnyugdíjpénztári visszalépés ügyében, a tervezet pedig megsemmisítené a törvény két pontját  - értesült az [origo] több, az ügyhöz közel álló, alkotmánybírósági, államigazgatási és piaci forrásoktól.

Az origo egyik forrása szerint annyival nagyobb a többsége a megsemmisítésnek, hogy még a testület szeptemberi felduzzasztása sem igazán változtathat a döntésen. Más források szerint viszont ha szeptemberre tolódik a döntés, az a kimenetelt is megváltoztathatja, esetleg tovább lassíthatja a döntéshozatalt.

A határozattervezet kimondaná, hogy semmis a kormány kezdeményezésére a parlament által októberben elfogadott törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Ha valóban megszületik ez a döntés, akkor azok is jogosultak lesznek állami nyugdíjra akik magánnyugdíjpénztári tagok maradtak.

Az origo szerint az Ab jelenlegi határozatterve a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. A módosítás után így hiába fizeti be a munkáltató közterhet az alkalmazottja után, az nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Az Ab kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmat, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.

Ha az Ab kimondja, hogy semmis a két törvény, a Parlamentnek illetve a kétharmados kormánytöbbségnek így is több lehetősége van a helyzet lényegi változásokat mellőző megoldására: akár addig is húzhatják az időt, amíg lejár néhány alkotmánybíró mandátuma, egy új összetételű testület pedig már nem feltétlenül találná alkotmányellenesnek a kissé átalakított törvényeket.

Origo.hu