Budapesten egy gramm marihuána 6,74 amerikai dollár, azaz 1700 forint a Weedindex.io listája szerint, amely részben egy ENSZ-felmérésen alapul. Internetes fórumokban keresgélve ez lehet, hogy alulbecslés, több helyen inkább 2000-2500 forintot emlegetnek, de sok függhet a minőségtől is.
Ezzel a 120 nagyvárost tartalmazó listán a 93. helyen vagyunk, vagyis viszonylag olcsó itt a zöld növény grammja. A legdrágább egyébként Tokió, Szöul és Hong Kong, itt harminc dollár körül van az árfolyam.
A legolcsóbb az ecuadori Quito (1,34 dollárral), de sok más latin-amerikai város, mint Bogotá (Kolumbia), Asunción (Paraguay), Panama City (Panamá) van még a sereghajtók, azaz az olcsó helyek között 2-4 dollár körüli árakkal. Érdekes, hogy nem sokkal utánuk, a 112. helyen viszont Antwerpen szerepel, Belgium egyik legfontosabb városa, 4,29 dolláros cannabis-árral.
Osztrák fizetésből füstölni
Európán és a fejlett Észak-Amerikán belül különösen olcsónak látszik Budapest, pár kanadai, ukrán, bolgár városban olcsóbb a fű, mint nálunk, de a legtöbb helyen inkább drágább. Az osztrák Graz, a belga Brüsszel, Luxembourg, Madrid vagy Barcelona nagyjából Budapest szintjén van, persze az ottani lényegesen magasabb fizetések mellett.
Mennyien szívnak?
A weboldal becsülte a fogyasztást is, annak alapján, hogy hányan használnak marihuánát az egyes országokban. Erre vonatkozó adatokat tartalmaz például a “Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja” 2017-es jelentése is. Eszerint, egy 2015-ös felmérés alapján, Magyarországon a lakosság 7,4 százaléka próbálta ki életében a marihuánát, de csak 3,5 százalékuk fogyasztotta az azt megelőző egy évben.
Elmegy másfél tonna
Ennek alapján a fogyasztást a Weedindex.io 1,5 tonnára becsüli évente, ami nem tűnik soknak. Más hasonló nagyságú városok közül Bécsben 6,2, Münchenben 4,8, Prágában 7,9, Varsóban 4,4, Barcelonában 8,1 tonnát számolnak.
Lengyelországban a hazainak két-háromszorosa a “prevalencia”, azaz a használók aránya, élete során 16,2, az elmúlt egy évben 9,8 százalék próbálta ki. (2014-es adatok.) Az európai csúcstartó Franciaország, ahol 40,9, illetve 22,1 ez a két szám, vagyis minden negyedik-ötödik felnőtt rendszeresen szívja, és majdnem a lakosság fele próbálta már. Megközelítik ezt a szintet a spanyolok, az olaszok, sőt a csehek is.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
