Az a magánnyugdíjpénztári tag, aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét - akik maradnak eddigi megtakarítási formájuk mellett, azok kárpótlásáról majd később döntenek
Az a magánnyugdíjpénztári tag, aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét - akik maradnak eddigi megtakarítási formájuk mellett, azok kárpótlásáról majd később döntenek
Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.
A törvény - amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők a köztársasági elnöktől - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-ig ad lehetőséget. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP Az LMP szerint a magán-nyugdíjpénztári ügyfeleket még hátrányos megkülönböztetés is éri, mivel a pénz átirányításával ők csak veszíthetnek, az állami nyugdíjrendszerben lévők élvezik majd az előnyöket. Részletek >>>
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a törvénnyel kapcsolatban közölte: annak révén mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. Elmondta: az indítvány rendelkezik arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban. Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor viszi magával a rá eső tulajdonrészt, ennek mértékét a magánnyugdíj-tagságon belüli portfólió összetétele határozza meg.
Az érintett az egyéni számláját viszi magával, a számlán lévő vagyont nyilvántartják majd, de hogy milyen járadékban részesülhet az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki.
Selmeczi Gabriella elmondta azt is: aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből, azaz a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért - amelyet átadnak az állami kasszának - cserébe megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Aki úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztár tagja marad, annak azt a 14 hónapot jóvá kell írni, ameddig a pénztáraknak nem utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki - közölte a fideszes politikus.
A miniszterelnöki megbízott a javaslat hétfői parlamenti vitájában arról is beszélt: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa, valamint hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.
.jpg)
Az a magánnyugdíjpénztári tag, aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét - akik maradnak eddigi megtakarítási formájuk mellett, azok kárpótlásáról majd később döntenek .jpg)
.jpg)
Többszázezres jóváírásokkal kecsegtetnek a bankok. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
