Rengeteg a papírmunka - ez a baj a magáncsőddel

Sok az üres zseb

A Magyar Bankszövetség támogatja a magáncsőd intézményét, de a hozzá kapcsolódó adminisztrációt az egytizedére kellene csökkenteni - mondta a bankszövetség alelnöke. Becsei András elmondta: kedvező, hogy a magáncsőd intézményébe való bejelentkezés határidejét a tervek szerint meghosszabbítják jövő év március végéig.

A bankszövetség szerint hosszabb távon 25 ezer család fizetési, törlesztési gondjain tudna segíteni a magáncsőd a szabályozás bizonyos átalakításával.

Ebben rekorderek vagyunk

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte: a magyar bankszektor világcsúcstartó az adóterhelést tekintve. Árbevétel arányosan a magyar pénzügyi szektor adóterhelése 10,7 százalékot, a bányászat és a nehézipar 4 százalékot, a könnyűipar 3,6 százalékot ér el, míg a szolgáltatási szektor adóterhelése 3,2 százalékos. A túladóztatás eredményeként a magyar bankrendszer elvesztette a régiós versenyképességét, és ez a piaci hitelezés alakulására is negatív hatást gyakorol - közölte.

Túl nagy teher a bankadó

A magyar gazdaság nem járt jól a banki különadó kivetésével, mert 2015-től a beszedett adó összege már alacsonyabb, mint az a kieső GDP-bevétel, amely a különadók miatt megnehezedő hitelnyújtás miatt elmaradt beruházásokból származna – jelentette ki Kovács Levente.

A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a fentiek miatt a bankadó mértékét az EU-s arány alá kell vinni épp azért, hogy a bankrendszer újra jobban hozzájárulhasson a gazdaság várt növekedéséhez. Korábban arra volt ígéret, hogy ha lesz egységes európai adó, a magyar elvonás is arra a szintre süllyed, de azóta az egységes adó lekerült a brüsszeli napirendről. A hazai banki adóteher 5-7-szerese az EU országokénak. A bankszektorra a különadók mellett az intézményvédelmi alapok feltöltésének rendkívüli, egyedi jogszabályok által történő kötelezettségét is a hátrányok között sorolta fel a főtitkár.

Kovács szerint ráadásul a gazdaságot övező bizonytalanság köszön vissza ott, hogy a vállalati szektor nem igazán akar beruházni: a cégeknek 1400 milliárd forinttal javult a pénzügyi pozíciója az elmúlt években. Kovács szerint ráadásul a cégek bankhitel helyett az EU-s támogatásra várnak, anélkül nem akarnak fejleszteni.