Az Aegon által kifejlesztett, nyugdíjra való felkészültséget mérő index értéke a kilenc vizsgált országból Magyarországon a legalacsonyabb, 4,8 pont.
A többség szerint semmire sem lesz elég a nyugdíj
Az Aegon Magyarország keddi közleménye szerint a lengyelek után a magyarok látják a legsötétebben a helyzetet. A megkérdezettek 83 százaléka vélekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszíteni fog értékéből, 78 százalékuk pedig úgy látja, tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ezzel együtt a magyarok elutasítóak a nyugdíjkorhatár emelésével szemben, 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb, ilyen jellegű lépést.
A pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik. A magyar lakosság jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja elegendő lesz-e a mindennapi megélhetésre. Különösen pesszimisták a nők és a középkorúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonulásuk ideje.
Tudjuk, mégsem teszünk ellene semmit
A borús várakozások ellenére a hazai lakosság egyelőre kevés konkrét lépést tett a helyzet megváltoztatása érdekében. A kutatás szerint a megkérdezettek 37 százalékának nincs, vagy igen kismértékű a saját nyugdíjcélú megtakarítása, holott az összes ország átlagát tekintve ez a réteg csak 23 százalékot képvisel.
Nagyon jól felkészültnek a megtakarítások szempontjából a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a németek 14, vagy az amerikaiak 11,5 százalékával.
A felelősség kérdésében szintén rosszul állnak a magyarok, több mint 18 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érzi magát felelősnek a nyugdíjas éveiben keletkező jövedelméért.
45 felett kapunk észbe?
A kutatás szerint ugyanakkor biztató, hogy bár egyelőre a magyarok kis része képes érdemben kifejezetten a nyugdíjas éveire megtakarítani, 44 százalékuk tervezi, hogy elkezd félretenni. Különösen erős ez a csoport a 45 év felettiek és a nők körében.
A felmérést az Aegon megbízásából készítették kilenc országban - az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és az USA-ban - több mint 9000 aktív, illetve már nyugdíjas megkérdezésével. A kutatás személyes interjúkkal készült 2012 januárjában és februárjában.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
