|
| (Fotó: 123rf.com) |
A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete azt javasolja a kormánynak, hogy hazánkban is lehetőség legyen adómentes munkáltatói juttatásként prevenciós és ellátási célú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani.
“Az elmúlt években szabályozói szinten is megjelent az a szándék, hogy a munkáltatók társfinanszírozóként jelenjenek meg az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A Primus szerint rendkívül aktuális, és minden szereplő számára előnyös lenne az ehhez szükséges jogszabályi háttér mielőbbi megalkotása” – mondta Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.
Javaslatuk lényege, hogy közvetlenül a munkáltatónak is lehetősége legyen köztehermentesen – nem pénzben kapott juttatásként – a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani. Ez komoly előrelépést jelentene a munkavállalók egészségmegőrzése terén, hiszen elsősorban szűrővizsgálatokra, illetve a járóbeteg-ellátás egyes eseteire vonatkozna.
Leitner György hozzátette, köztudott, hogy hazánkban kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, pedig ezek sok esetben térítésmentesen elérhetők és a szűrésekkel sok betegség megelőzhető lenne.
A cégek érdeke is
A kezdeményezés elsősorban a közép- és a nagyvállalatoknak kívánja lehetővé tenni, hogy adómentesen kínálhassanak prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatáscsomagokat dolgozóik részére. Mindez a cégek érdeke is: az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban működést, és ezáltal versenyelőnyt jelent.
A vállalatokat is felelősség terheli dolgozóik egészségének megőrzése, illetve annak fejlesztése terén. Ezért is indokolt, hogy megjelenjenek társfinanszírozóként az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A nyugat-európai vállalati felmérések szerint egy euró befektetés az egészségfejlesztésbe akár 3-5-szörös megtérülést is hozhat.
Rossz bőrben a magyar – nő a táppénzes napok száma
Az egyesület szerint számos felmérés igazolja, hogy rossz a magyar lakosság általános egészségi állapota. A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint krónikus betegségről a magyar felnőttek 55 százaléka számolt be, a vizsgált évben 99 százalékuk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.
A rossz egészségi állapotból eredő egyéni teljesítménycsökkenés, a munkából kiesett napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős terhet jelent.
A KSH legfrissebb, Magyarország 2017 című kiadványa szerint a dolgozók egyre gyakrabban mennek betegszabadságra, 2014 óta 20 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. 2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót. A növekedés 2014-hez viszonyítva 21, illetve 17 százalék volt. A táppénzen lévők napi átlagos száma 17 százalékkal 69 ezerre nőtt. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot.
A KSH említett kiadványa is hangsúlyozza, hogy a visegrádi négyek közül Magyarország költi GDP-jének legnagyobb részét az egészségügyre. Ennek ellenére mindennapos tapasztalat, hogy a rendszer alulfinanszírozott. Az OECD-tagállamok között nálunk a legmagasabb a betegek által közvetlenül kifizetett összeg az egészségügyben, ennek jelentős része paraszolvencia. A Primus Egyesület javaslata közvetett módon ennek kifehérítésére is lehetőséget nyújtana. A jelenleg az államra, illetve az állampolgárokra háruló jelentős anyagi teher megosztását is elősegítené, ha az egészségügyi terhek viselésébe a munkaadók is bekapcsolódnának. Ezzel számottevően csökkenteni lehetne az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásait is.
Javaslatát a Primus Egyesület eljuttatta a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntéshozóihoz, és felajánlotta konzultációs segítségét a jogszabályi háttér, továbbá a konkrét egészségügyi szolgáltatások kidolgozásában.
Bedurvuló vámháború, eszkalálódó ukrajnai háború – de mit szóltak hozzá a tőzsdén? 
