MTI Fotó: Máthé Zoltán

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria törvényre. Az előző negyedévi enyhe emelkedést követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya.

„A következő egy évben a kkv-k mindössze 25 százaléka kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, amely negatív rekord az index eddigi 12 és fél éves történetében. A nagy kérdés az, hogy ez az erőteljes visszaesés csak egy átmeneti állapot, és egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző elemek népszerűsége egyaránt csökkent, kivétel ez alól a pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az előző negyedévben. Az első helyen továbbra is az Erzsébet-utalvány áll, de népszerűsége 16 százalékról 10 százalékra csökkent, és ezzel a dobogó legfelső fokát most már a pénzjuttatással kell megosztania (10%). A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége 17 százalékról 7 százalékra, míg a harmadik helyen levő SZÉP-kártya 9 százalékról 4 százalékra zsugorodott.

Ahol még él a cafeteria

A különböző méretű cégek közül a mikro- és kisvállalkozások alkalmazottjai kevésbé számíthatnak cafeteriára (21% és 25%), a középvállalkozásoknál viszont ez az arány már 52%. A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban közel minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.