Változik a szorzó
Az adóhatóság készített egy összefoglalót az szja-törvény vonatkozó változásairól. Eszerint a kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa (2016-ban még 1,19 a szorzó). A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék.
100 ezer forint kápé és a SZÉP-kártya - ez maradt 34,22 százalékért
Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.
A keretösszeg meghatározásánál nem mindegy, hogy az ember hol dolgozik. A versenyszférában dolgozók 2017-től a 450 ezer forintos keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, a fennmaradó 350 ezer forint felosztható a SZÉP kártya keretében adható juttatásokra. A közszférában dolgozók számára továbbra is megmarad a 200 ezer forintos keret.
|
| Forrás: Mazars |
Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.
A régi kedvencek után többet (43,66 százalékot) kell adózni - de korlátlanul adhatóak
Amit 2016-ban még béren kívüli juttatásként ismertünk (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg), 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek.
Ugyan a 2017-es évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, és számos juttatási elem átsorolásra került a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, azonban mérséklődtek az utóbbi után fizetendő közterhek mértéke és megszűntek az értékhatárok.
|
| Forrás: Mazars |
Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles - a pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretet meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például a SZÉP-kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Mit adhatnak adómentesen a cégek?
A jelenlegi adómentes juttatások köre bővül, a Mazars korábbi összeállítása alapján az alábbi juttatások adhatóak adómentesen:
- A sportról szóló tv. szerinti sportrendezvényekre szóló bérlet, jegy értékhatár nélkül, valamint a kifizető által fenntartott sportlétesítmény használata
- Kulturális szolgáltatás 50 ezer forintig
- Az óvodai, bölcsődei szolgáltatás és ellátás (eddig csak a bölcsődei volt)
- Vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, mely kiegészült az akadálymentesítési célú támogatással, munkáltatói hitellel
- A kifizető által biztosított védőoltás
- Jogszabály által előírt használatra tekintettel adott védőeszköz (pl: szemüveg)
- Albérleti támogatás
Jó hír, hogy jövőre az albérleti támogatás a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett adható majd adómentesen. Kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon, ezáltal nem csak a cafeteria juttatások keretében nyújtható. A 2017. január 1-jétől életbe lépő rendelkezések értelmében adómentes lesz az úgynevezett mobilitási célú lakhatási támogatás - írja a Mazars.
|
| Forrás: Mazars |
Viszlát, Erzsébet!
|
Erzsébet jogsértő volt Az átrendezés nem véletlen: amikor Magyarország 2012-ben átalakította a rendszert és ellehetetlenítette a külföldi szolgáltatókat a cafeteria-piacról, számos helyen megsértette az uniós jogot - a kiebrudalt utalványgyártók bíróságra mentek, az első francia cégnek már fizethet is a magyar állam, aztán majd jönnek a többiek is. |
Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok - az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben - azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.
A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett "hideg" utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként.
Nincs 10 extra napunk
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.
Hosszú vita után. 
