A jegybanki adatok szerint tavaly 465 millió forintot tett ki a bankkártyásoknál jelentkező kárösszeg, ami duplája az egy évvel korábbinak, derül ki a money.hu karácsonyi vásárlási szezon apropóján készített, a hivatalos jegybanki adatokon alapuló összeállításából.
A bankkártyás forgalom fokozatosan nő Magyarországon, mind a vásárlások számát, mind az összeget tekintve, így sok esetben a plasztik kiváltja a készpénzt. Az éven belül pedig a karácsonyi vásárlások miatt az utolsó negyedév jelenti a főszezont.
A múlt év utolsó három hónapjában például a Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal 328,4 millió alkalommal összesen 2719 milliárd forintot költöttünk, ami 2021 korábbi negyedéveinek átlagához képest 16 és 22 százalékos növekedést jelent. A bankkártyás fizetések népszerűsége a csalókat is aktivizálja, ezért fontos az óvatosság.
Bár továbbra is marginális a bankkártyacsalások értéke a teljes forgalomhoz képest a kártyakibocsátó bankok oldaláról nézve: a 2021-ben elkövetett 62 ezer csalás és az ezekkel okozott 1,6 milliárd forintos kár a kártyás forgalom 1 század százalékát sem teszi ki, ugyanakkor kedvezőtlen folyamatok is megjelentek a múlt évben.
A csalók gyakran – jellemzően banki alkalmazottnak kiadva magukat – egyszerűen telefonon kérik el az bankkártyásoktól a fizetési adatokat, sokan pedig még az SMS-ben küldött megerősítő kódokat is kiadják.
A szakértők, a bankok, a bankbiztonsági és jegybanki szakemberek összhangban kiemelik, hogy egy banki ügyintéző sosem kér ilyen érzékeny fizetési adatokat, ezért senki ne adja meg ezeket még akkor sem, ha banki alkalmazottnak adja ki magát a csaló. Az elővigyázatosság azért lényeges, mert ha a bankkártyát használó gondatlanul jár el és fizetéshez szükséges érzékeny adatokat, kódokat odaadja idegeneknek, akkor a bank nem köteles kifizetni a kárt.
De önmagában nem az euró bevezetése a cél. 
