Egy nagyobb értékű szerződés, vagy egy hosszú távú kontraktus esetén is rendre felmerülhet a beszállítók fejében a gondolat, hogy mi történik azután, hogy elvégezték a munkát, biztosították a megrendelt szolgáltatást. Vajon időben és rendben fog fizetni a partnerük?
Az aggodalmuk nem alaptalan, hiszen bár a gazdaság felpörgött, most is nagyon sok cég szűnik meg, esetenként komoly adósságot hagyva maguk után. Egy-egy ilyen bedőlt vállalkozás pedig a komoly összegű kifizetetlen számlái révén az egyébként jól és etikusan működő beszállítókat is csődbe vihetik.
Pereskedés nélkül juthat pénzhez
A fentieket a statisztikák is alátámasztják, hiszen 2019 első negyedévében rengeteg új céget alapítottak, számuk 7614 volt. Ilyen cégalapítási lázra utoljára 2013-2014-ben volt példa. Viszont a felszámolások száma is tovább emelkedett az Opten adatai szerint: az első negyedévben 1563 felszámolási eljárást tett közzé a cégbíróság - tehát még mindig sok és egyre növekvő számú a behajthatatlan tartozás miatt megszűnő cég.
Hiába a megkötött szerződés, a vállalkozások sok esetben tehetetlenek maradnak a nem fizető, vagy a teljesítéskor „felszívódó” partnerükkel szemben. Kevésbé ismert a cégvezetők körében, hogy a magánokirati formában megkötött szerződésnél jóval nagyobb biztonságot nyújt a cégnek, ha a partnerével (beszállítóval, adóssal stb.) közjegyzői okiratba foglalja a megállapodást.
Mint azt Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke elmondta, ha valaki attól tart, hogy a szerződéses partnere (bérlője, vevője) nem fizet, akkor a közjegyző által készített közokirattal (szerződéssel vagy kötelezettségvállalással) érezheti a leginkább biztonságban magát. A közokirat két szempontból is előnyös. Egyrészt egy jogvita esetén bizonyítási előnyt jelent, másrészt - ami még ennél is fontosabb -, hogy ha az okiratban foglaltakat teljesítési (fizetési, birtokbaadási) kötelezettségét megszegi valamelyik fél – például nem teljesít időben –, akkor egyéb feltételek fennállása esetén közvetlenül indítható végrehajthatás az adóssal szemben. Így elkerülhető a bírósági eljárás, a közokirattal rendelkező cég pereskedés nélkül, azonnal léphet. A gyorsaság, az azonnali jogérvényesítés lehetősége pedig különös jelentőséggel bírhat.
Óriási előny a hitelezői versenyben
A vállalkozásoknak ma már számos hitelezőjük van, legyen szó a beszállítókról, a finanszírozó bankról, a munkavállalókról, vagy éppen egy közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetről. Ha egy cég gazdasági helyzete megbillen, és adósként nem teljesíti időben vagy pontosan a tartozását, akkor a vállalkozás hitelezői arra kényszerülhetnek, hogy egymással versengjenek azért, melyikük jut hozzá előbb a követeléséhez – mondja Parti Tamás. A BKK elnöke szerint ebben a versenyfutásban annak van előnye, aki közokiratot tud felmutatni azzal a céllal, hogy megindítsa a közvetlen bírósági végrehajtást. Az adós nemfizetése esetén ugyanis a közokirattal rendelkező hitelező sokkal gyorsabban tud reagálni, mint a többiek, így előnyt élvez.
Ez azt jelenti, hogy amint tudomást szerez arról, hogy üzleti partnere nem fizet, a pert kikerülve azonnal végrehajtást kezdeményezhet az adós vagyonára, hogy abból megkaphassa lejárt követelését. A többi, „csupán”magánokirattal rendelkező hitelező azonban már nem jár ilyen jól. Közokirat híján ugyanis a hitelezőnek pert kell indítania azért, hogy érvényesítse követelését, vagy fizetési meghagyás kibocsájtását kérheti, ami adósi ellentmondás esetén ugyancsak perré alakul. Ha pedig az adós cég ellen felszámolási eljárás indul, mindazon vagyontárgyak, amelyeket a felszámolás kezdő időpontjáig a végrehajtó lefoglalt, vagy amelyekre e határidőig végrehajtási jogot jegyeztek be, a felszámolás során is kielégítési előnyt biztosít a jogát közokirattal érvényesítő hitelezőnek. Ha viszont a jogosult az igényét perben érvényesíti, fennáll a veszélye annak, hogy amíg pereskedik, az adós cég összes mozdítható vagyontárgyainak „lába kél”, így mire a per véget ér, már nem marad semmi, amiből érvényesíthető lenne a követelés.
Az egész EU-ban biztonságot jelent
Parti Tamás azt is kiemelte, hogy a közjegyzői okirat nem csak akkor jelent előnyt, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező féllel kötünk szerződést, hanem akkor is, ha partnerünk az Európai Unió területén működik. Ha ugyanis egy megfelelően kiállított okirattal rendelkezik a jogosult fél, akkor a másik nem teljesítése esetén az unió egész területén megindíthatja a végrehajtási eljárást, ami jóval egyszerűbb, gyorsabb és sokkal hatékonyabb, mint külföldön pereskedni.
Felmerülhet, hogy ha ez ilyen hatékony, akkor mi tartja vissza a feleket a közjegyzői okirattól? Leginkább az, hogy ez a lehetőség kevésbé ismert a cégvezetők körében. Parti Tamás hangsúlyozta, költségei ugyan vannak a közjegyzői okiratnak, de ez összehasonlítva például egy per költségeivel elenyésző, arról nem is beszélve, hogy ha valaki a teljes kintlévőségét elbukja. A közjegyző szerint az okirat elkészítésének díját a felek megoszthatják. Arra is van példa, hogy a jogosult teljesen magára vállalja azt.
Ha az adóst nem terheli az okirat díja – figyelembe véve azt is, hogy a közjegyzői okirat az eredeti szerződéshez képest nem jelent többletterhet, csak gyorsabb és hatékonyabb jogérvényesítést –, és ennek ellenére sem hajlandó aláírni azt az okiratot, akkor alappal feltételezhető róla, hogy felmerült benne a nem-teljesítés lehetősége. Ez pedig az egész jogviszonyt egészen más megvilágításba helyezi.
A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai közreműködésével készült.
A védelmi és a külügyi tárca élén.
