A magyarok tömegénél lehetnek még megmaradt kunabankjegyek és -érmék, miközben Horvátországban januártól már euróval lehet fizetni. A kunát 2023 végéig váltják át a horvátországi bankok és posták euróra - derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Százezrek lehetnek érintettek, mivel a KSH adatai szerint még a Covid-19 járványtól sújtott 2021-ben is 548 ezer alkalommal utaztak magyarok Horvátországba, a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben pedig egymilliónál is több ilyen utazás volt. A járvány csillapodása és a feloldások miatt tavaly tovább nőtt az adriai utak száma, 2022 első három negyedévében 680 ezer látogatás történt.
Magyarországon már nem váltják át a bankok a kunát euróra, így aztán akinek maradt régi horvát pénze, annak Horvátországba kell utaznia vele. A váltási euró árfolyam már régóta ismert: egy eurót pontosan 7,5345 kunáért cserélnek be vasárnaptól. Az ország ATM-eit is nagyrészt átállították mostanra eurósra, már január 1-jén is az automaták 70 százaléka csak eurót adott ki. A kétféle pénz január 15-ig forog párhuzamosan az országban, vagyis a boltokban addig lehet fizetni a megmaradt kunákkal. A vásárlók visszajáróként már eurót kapnak.
Az ezt követően megmaradt kunákat az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint 2023. december 31-ig csak a horvátországi postákon, kereskedelmi bankokban és a Pénzügyi Ügynökség (FINA) egységeiben lehet átváltani euróbankjegyre és -érmére. Tranzakciónként 100 kunabankjegy és 100 kunaérme feletti átváltáskor a kereskedelmi bankok plusz térítést kérhetnek.
Aki 2023-ban nem utazik Horvátországba, viszont maradt kunája, 2024-től már csak a Horvát Nemzeti Banknál válthatja be a megmaradt pénzét. A bankjegyeket időkorlát nélkül átváltja a jegybank, az érméket 2025 december 31-ig cseréli be.
Az euróövezet más nemzeti központi bankjai 2023. január 1. és február 28. között térítésmentesen, rögzített átváltási árfolyamon váltanak be kunabankjegyeket. Az átváltható összeg ügyfelenként és tranzakcióként legfeljebb napi 8000 kuna lehet. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, ezzel a lehetőséggel a magyarok nem élhetnek a Magyar Nemzeti Banknál.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
