„Két nap múlva már szabadon mehet mindenki” – mondta mosolyogva a horvát kalauz a Zágráb-Budapest vonaton múlt héten, miközben a jegyemet ellenőrizte. Úgy tűnt, hogy egyáltalán nem bánkódik országa schengeni csatlakozása miatt.
Bár a schengeni határ utolsó napjait éltük, a magyar-horvát határon be- és kiutazáskor is szigorú ellenőrzést tapasztaltunk. Ebből a szempontból semmi jele nem volt annak, hogy január elsejétől Horvátország is a schengeni övezet része lesz, így a horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon 58 átkelőhelyen szűnik meg az ellenőrzés. (A légiközlekedésben pedig idén március végén kerül erre sor).
A csatlakozás azóta bekövetkezett, így a 27 uniós tagállam közül már csak négy ország (Románia, Bulgária, Ciprus, Írország) nem tagja az övezetnek.
Románia és Bulgária csatlakozását tavaly decemberben megvétózta Ausztria és Hollandia az illegális migráció elleni fellépés hiányosságaira hivatkozva, Ciprus belépését „a ciprusi kérdés” (a görög és török ciprusiak közötti viszály és Észak-Ciprus török megszállása) hátráltatja, Írország pedig önkéntesen marad kívül a zónán.
Történelmi napok
A horvát csatlakozást természetesen ünnepségek kísérték: Letenye-Muracsány átkelőn Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter, volt budapesti nagykövet és Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője nyitotta meg a határt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont Zágrábban és a horvát-szlovén határon, a Bregana-Obrezjeb átkelőhelyen ünnepelt Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Natasa Pirc Musar szlovén államfő társaságában, és történelmi napnak nevezte az eseményt.
Horvátország ráadásul két legyet ütött egy csapásra: a schengeni övezet mellett – mindössze kilenc és fél évvel EU-csatlakozása után – az eurózónának is tagja lett január elsejétől, azaz „nyugdíjazta” az 1994-ben bevezetett kunát. Marko Primorac pénzügyminiszter január elsején, nem sokkal éjfél után fel is vette az első eurókat egy helyi ATM-ből.
Az uniós valutát használók „klubjából” tehát már csak Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia és Bulgária, valamint Dánia és Svédország marad ki.
Tapasztalataink szerint az árak december végén már fel voltak tüntetve euróban is az árcédulákon és a blokkokon, bár fizetni még nem tudtunk az uniós pénzzel. Január közepéig mindkét fizetőeszközt lehet használni, utána viszont már csak az eurót.
A horvát kormány azt hangoztatja, hogy a dupla csatlakozással kiteljesedik az ország uniós integrációja. De pontosan milyen hatása lesz mindennek, azaz milyen előnyök és hátrányok valószínűsíthetők?
Leomlott határ
A schengeni csatlakozás gyakorlati előnye nyilván a szabad mozgás, amely jó hatással lesz a turizmusra – nem kell majd várakozni a határátkelőkön –, és megkönnyíti a határmentén lakók életét is.
Von der Leyen „kézzelfogható eredményekről” beszélt, hiszen a helyiek mostantól akadály nélkül kelhetnek át a határon akár munkavállalás, akár bevásárlás céljából.
„A közösségek jobban összenőnek majd”, fogalmazott.
A horvát kül- és Európa-ügyi miniszter szerint javulni fog a határokon átnyúló együttműködés is (például a vállalkozók között). „Hatalmas előrelépés gazdasági téren ez két olyan nemzetnek, amelynek 800 éves közös történelme van” – mondta.
A határellenőrzés hiánya persze félelmeket is szül: a Euronews szerint például Letenyén néhány helybeli a bűnözők szabad beáramlása miatt aggódik.
Közös pénzzel egyszerűbb
Az euróbevezetés szintén lökést adhat a turizmusnak: az eurózónából érkezőknek nem kell többé pénzt váltaniuk, az egyéb országokból érkezők pedig az eddiginél olcsóbban használhatják majd bankkártyájukat a dupla átváltás megszűnése miatt.
Horvátország közel van, autóval is könnyen elérhető, a tenger türkizkék, a strandok nem zsúfoltak, és egy rövid látogatást is megér, sorolta az előnyöket Kristjan Stanicic, a horvát Turisztikai Szövetség vezetője a német Tagesschaunak.
Azt reméli, hogy a jövőben új piacokat is bevonhatnak, és emelkedik majd a néhány napra érkezők száma és a szálláshelyek foglaltsága a nyári főszezonon kívül is.
A turizmus már régóta a horvát gazdaság egyik alappillérre, a GDP mintegy húsz százalékát adja.
Horvátország persze nem a legideálisabb pillanatban csatlakozik az övezethez, hiszen az euró múlt évben rekordszintre gyengült a dollárral szemben, az infláció meghaladja a 10 százalékot és recesszió is fenyeget. Tovább dúl az orosz-ukrán háború is, az emiatt Oroszországra kivetett gazdasági szankciók pedig az EU-nak is ártanak.
Ugyanakkor az euró makrogazdasági szempontból még mindig „stabilitást és hitelességet” jelent Von der Leyen szerint. A horvát miniszterelnök pedig azt hangoztatta, hogy Horvátország mostantól védettebb a válságokkal szemben.
A horvát pénzügyminiszter várakozásai szerint a tagságnak köszönhetően olcsóbban jutnak majd forráshoz a pénzpiacokon, mintha a zónán kívül maradtak volna, az államadósság GPD-hez viszonyított aránya pedig meredeken esik majd a következő években.
A nagy hitelminősítők tavaly már egységesen javítottak Horvátország adósosztályzatán, miután az EU – látva, hogy az ország teljesítette a feltételeket – júliusban zöld jelzést adott a tagságnak.
Nem fenékig tejfel
Ami az árnyoldalakat illeti, a félelmek szerint az euró miatt jelentősen drágul az élet, az ország pedig rossz esetben a 2010-es évek elején súlyos pénzügyi válságot átélt Görögország és Portugália sorsára juthat, egyúttal teljesen elveszítheti függetlenségét a gazdaság- és pénzügypolitikában.
Az ország még nem igazán felkészült az euróbevezetésre, véli Maruska Vizek horvát közgazdász.
Szerinte a bérek túl alacsonyak, a turizmus önmagában nem erős pillér, a politikai helyzet instabil, és nagy mértékű az elvándorlás.
Összességében azonban ő is úgy véli, hogy rövidtávon profitálnak majd az euróból és a schengeni bővítésből.
Válságjeleket mi nem tapasztaltunk: év végén a horvát főváros egy jómódú, fejlett és rendezett dél-európai város benyomását keltette, amely méltó arra, hogy csatlakozzon Schengenhez és az euróövezethez.
Az „önmegsemmisítő kártya” segíthet: még ha ki is szivárog az adat, nem lesz jó semmire. 
