Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - közölte pénteken az MNB.
A jegybank közzétette honlapján a nyugdíjpénztárak 2021. évi hozamaira, s a 10 és a 15 éves hozamrátáira vonatkozó adatokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak eszerint 2,63 százalék - záró vagyonnal súlyozott - átlagos nettó hozamot értek el tavaly, ami csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. Az inflációs hatást (7,4 százalék) figyelembe véve ez -4,44 százalékos reálhozamnak felel meg. A kép mégsem egysíkúan kedvezőtlen, mivel voltak kifejezetten magas hozamú portfóliók is, de a két szélső érték között nagy a különbség. A pénztári portfóliók éves nettó hozamai (a befektetési összetételtől függően) szintén széles skálán, -7,34 százalék és 26,18 százalék között szóródtak.
A hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozamai továbbra is szép eredményt mutatnak, 6,55, illetve 5,49 százalékkal. Az időarányos inflációval csökkentve a 10 éves reálhozam 3,86 százalék, míg a 15 éves 2,02 százalék volt, melyek magas értékeknek számítanak. Az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is hosszú távon 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul költséghatékony és versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve.
A koronavírus-járvány 2021-ben is éreztette hatását, ám az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak többségében pozitív nettó hozammal zártak. 2021. I. és III. negyedévben a portfóliók mintegy háromnegyede pozitív nettó hozamot ért el, a II. negyedévben pedig 4 portfólió kivételével valamennyi pozitív hozamot mutatott. Ezen időszakban jellemzően csak a kötvénytúlsúlyos, alacsonyabb kockázatviselési hajlandóságú portfóliók értek el nulla körüli vagy negatív nettó hozamot. Az év végére a hozamgörbe emelkedése miatt az állampapír-portfóliók jelentősen leértékelődtek, ami erőteljes hatással volt a IV. negyedévi teljesítményekre. Ekkor már csak a portfóliók harmada ért el pozitív hozamot.
A nyugdíjcélú megtakarítások ugyanakkor hosszú távúak, ezért a rövid távon jelentkező, értékelési különbözetből adódó átmeneti árfolyamveszteséget a pénztáraknak nem kell realizálniuk. Így elég idő áll rendelkezésre a piaci korrekciók bevárására; amit az is alátámaszt, hogy a pénztárak jellemzően lejáratig tartják az állampapírokat.
Idén a háború miatt kialakult volatilis pénz- és tőkepiaci események kedvezőtlenül érintették a pénztári befektetések egy részét. Az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseit.
A rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a volatilisebb időszakokban, hiszen árfolyamesés esetén egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható (átlagköltséghatás). Javasolt ezért a tagoknak a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelően (nyugdíjkiegészítés) hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres megtakarítással ellensúlyozni a hozamok kilengéseit.
Elutasította a bíróság a magyar keresetet az orosz pénzek ügyében. 
