A fűtőértékkel kapcsolatban időről-időre különböző tévhitek születnek és terjednek el a fogyasztók körében – írja a Tigáz. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, ismernünk kell néhány fontos tényt.
A földgáz szénhidrogén gázok keveréke, a fűtőértéket azért mérik, hogy a különböző hőértékű földgázokat (és egyéb éghető anyagokat) össze lehessen hasonlítani. Ezt pedig a földgáz égetésekor felszabaduló hőmennyiség mérésével lehet megtenni. A földgáz fűtőértéke hazánk legnagyobb részén 33-35 MJ/m3 között van. A fűtőértéket szabvány írja elő, amelyet minden érintettnek be kell tartania.
A szabvány a fogyasztási helyre vonatkozó átlagos fűtőértéktől plusz-mínusz 5%-os eltérést enged meg, tehát a Tigáz-DSO Kft. szolgáltatási területén a fűtőértéknek 32,3-35,7 MJ/m³ közötti értéktartományban kell lennie. A földgázelosztó a rendszerébe betáplált gáz elosztását végzi. A fűtőérték értékét sem befolyásolni, sem megváltoztatni nem tudja.
A fizetendő gázdíj ebből kifolyólag nem csupán az elfogyasztott gáz térfogatától függ, hanem annak fűtőértékétől is, vagyis attól, hogy a gázból mennyi energiát lehet kinyerni. Így a szolgáltató az elfogyasztott mennyiséggel arányos díjat számítja ki.
Sokan érvelnek a fűtőérték látszólagos romlása mellett azzal, hogy lassabban forr fel a víz, vagy ami a leggyakoribb, többet kell fűteniük ahhoz, hogy elérjék ugyan azt a hőmérsékletet, mint korábban. „Az ördög a részletekben rejlik, és itt sincs ez másképp. Az például, hogy mennyi idő alatt tudjuk felfűteni a lakást, rengeteg aprónak tűnő, de igen lényeges tényező függvénye” – magyarázza a cég.
„Az egyik legfontosabb ilyen tényező a földgázból nyerhető energia mellett a fogyasztó gázkészülékének állapota, a gáz nyomása, a befűtendő tér mérete, a lakás hőszigetelése és persze nagyon fontos az időjárás is.” Ezek közül néhány tényezőt mi is meg tudunk változtatni a takarékosság érdekében: rendszeresen karbantartatjuk a gázkészülékeinket, vagy energiatakarékosra cseréljük ki, továbbá elvégezzük a lakás hőszigetelését.
Szijjártó Pétert bizalmatlanság veszi körül uniós körökben. 
