|
| Lőcsei Tamás (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
A korábbi felméréshez képest több az aggodalom a gazdasági kilátásokat illetően a cégvezetőkben, menedzserekben - derül ki a PwC Magyarország tanácsadó cég jelentéséből. A PwC minden évben megkeresi a hazai top vezetőket, ezzel párhuzamosan készül a globális felmérés, és a válaszok alapján állítják össze a "barométert" a reálgazdaság várakozásairól - írja az mfor.hu.
A ma publikált felmérésből megtudjuk, hogy a vállalatvezetők világszerte és Magyarországon is egyaránt bizakodóak saját vállalataik bevételeit illetően, ám a világgazdaság, valamint a gazdaság gyorsulásába vetett hitük megingott. Abban nincs újdonság, hogy a menedzserek a cégük kilátásait jobbnak látják, de az már figyelmeztető jel, hogy a gazdaság növekedésével kapcsolatban pesszimistábbak lettek. A megkérdezett magyarországi vezérigazgatók 35 százaléka várja azt, hogy 2019-ben gyorsul a hazai gazdaság - ennél alacsonyabb érték az adott évre a 2014-től induló skálán nem található. Ami pedig a globális kilátásokat illeti, 30 százalék ez az arány.
Válságra mindazonáltal nem számítanak a cégvezérek - mondta a felmérést bemutató tájékoztatón egy újságírói kérdésre Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója. De arra igen, hogy - például a kontinensek, országok közti kereskedelmi háborúk miatt - rosszabb lesz az üzleti környezet.
Abban a legtöbb vezető egyetért - függetlenül attól, hogy a világ melyik pontján tevékenykedik -, hogy a legfőbb kihívás jelenleg a szakemberhiány kezelése. Vagyis ez nem magyar specifikus probléma.
Szintén fejtörést okoznak a demográfiai jellemzők. Lőcsei Tamás - aki szintén részt vett a felmérésben - kérdésünkre saját példával érzékeltette, mit is jelent ez a gyakorlatban: szinte képtelenség az "y", illetve a "z" generációt a PwC audittal foglalkozó területén foglalkoztatni, mert egyszerűen nem köti le őket ez a munka. Ezért a tanácsadó cég kénytelen volt automatizálni ezt a munkafolyamatot, kihasználva a robotizációban rejlő lehetőségeket. A fiatalok "izgalmasabb" kihívásokra vágynak.
Az "aggodalmak" listáján tovább haladva a növekvő munkavállalói juttatások, nyugdíjköltségek következnek, majd a túlszabályozottság bosszantja leginkább a menedzsereket. Ezt követi az árfolyamok ingadozása, továbbá az euróövezet jövője. Utóbbival kapcsolatban Lőcsei Tamás érdeklődésünkre elárulta, hogy a megkérdezett cégvezetők nem állnak ki egyöntetűen az euró mihamarabbi bevezetése mellett. A társaságok azon része, amelyik igazán kitett az eurónak (mert a bevételeik az uniós közös pénzben folynak be), képesek fedezni magukat (a költségeik ugyanis főleg forintban keletkeznek), így számukra nem létkérdés az euró bevezetése. Természetesen az árfolyamingadozás kiküszöbölése egy erős érv a forint leváltása mellett, de ez a topik nem akkora súllyal van jelen a topvezetők gondolkodásában, mint azt feltételezni lehetett.
Mi tesszük hozzá, hogy az elhangzottak alapján a reálgazdaság felől nincs akkora nyomás a magyar kormányon az euró bevezetése miatt, ami indokolná tenné a váltás siettetését. Ezért is mondhatta azt az elmúlt napokban több fórumon Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az euró bevezetése nincs napirenden, sőt, évtizedekig is várni lehet azzal.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
