A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 194 európai repülőtér vállalta, hogy 2050-re üzemelése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, a kezdeményezéshez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is csatlakozott.
Az ACI szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a limassoli éves közgyűlésen elfogadott tervezetet 24 európai ország 194 repülőtere írta alá, ezek a légikikötők kezelték tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát. Amennyiben minden repülőtér teljesíti vállalását, éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe - olvasható a közleményben.
A szervezetnek jelenleg is van egy programja, amely a karbonsemleges üzemelést ösztönzi, annak lényege, hogy a repülőterek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Az új rendszerben ugyanakkor már nem lesz semlegesítés, a repülőtereknek legkésőbb 2050-re zéró emissziósnak kell lenniük.
Most még csak három reptér ilyen
Jelenleg három olyan repülőtér van Európában, amely megfelel ennek a kritériumnak, Lulea, Ronneby és Visby légikikötője már most sem enged a légkörbe üzemelése során szén-dioxidot, de az üzemeltető Swedavia tervei szerint a 26 milliós utasforgalmat bonyolító Stockholm-Arlanda repülőtere is zéró emissziós lehet 2022-re az ACI tájékoztatása szerint. Európában eddig Amszterdam-Schipol, Eindhoven és Koppenhága-Kastrup Nemzetközi Repülőterek vállalták, hogy 2030-ig átállnak a zéró emissziós üzemelésre.
A tanács a kezdeményezés mellett azt kérte a légiközlekedési iparág minden résztvevőjétől, hogy kezdjék el lefektetni a szén-dioxid-mentes üzemelés feltételeit, mert csak így érhetőek el a párizsi klímaegyezményben foglalt célok.
A legfejlettebb technológiát a papírral párosította az Il Foglio című olasz napilap, amely a mesterséges intelligenciára bízta a nyomtatott kiadás megírását kísérletileg április 11-ig. 
