Év elején hamar beüt Nagy-Britanniában a felháborodás napja: január negyedikén érkezik a fat cat friday, azaz a nap, amikor a legnagyobb vállalatok vezetői már megkeresik mindazt a pénzt, amiért egy átlagos munkás egész évben robotol.
Idén ez az időpont londoni idő szerint délután egy körül jön el, két órával hamarabb, mint tavaly, ami a CEO-k átlagfizetésének 11 százalékos emelkedésével magyarázható. Ha a női fizetéseket nézzük, azokat még korábban lehagyják, helyi idő szerint már 8:30 körül.
A fat cat-kalulációkat a CIPD HR-szervezet és a High Pay Centre kutatócsoport végezte el, a CEO-k pedig a Financial Times 100 legértékesebb cég-toplistájából kerülnek ki. A számítások szerint a brit vállalatvezetők idén a 133-szor annyit keresnek, mint a munkások: 1020 fontot óránként, 3,9 milliót egész évben. Mindössze 29 órát kell ledolgozniuk, hogy meglegyen a 29.574 fontos medián. Ebből látszik, hogy nem napi nyolc óra munkával számolnak, hanem 12 órás munkanappal, ami vállalatvezetőknél nem kirívó.
A CEO-k és munkások fizetése közti szakadék elképesztő ütemben mélyül. 1998-ban még 47-szeres volt a különbség Nagy-Britanniában, ez ugrott fel két évtized alatt 133-szorosra - igaz, az USA-ban még ennél is keményebb a helyzet, ott 2017-ben egy CEO 312-szer keresett annyit, mint egy átlagos munkás.
A bérkülönbségek miatti felháborodás olyan szintre emelkedett, hogy tavaly már a nagy cégek részvényesei is felszólaltak a CEO-k őrült keresetei ellen, köztük az Unileverrel és a brit királyi postával. Utóbbi részvényesei 70 százalékos egyetértésben szavazták le a vezető fizetésének emelését, de volt ennél keményebb fellépés is, a Permission nevű építkezési vállalat vezérét egyszerűen kirakták a cégtől, annyira kiakadtak a részvényesek azon, hogy a zsíros fizetése mellé még felvett egy 75 millió fontos bónuszt is.
Magyarország persze más, abban az értelemben, hogy itt nem Halloween van, hanem mindenszentek, továbbá fat cat friday helyett mi az Adófelszabadulás Napját ünnepeljük. Ez július 16-án jön el: addig az államnak dolgoznak az emberek, attól fogva viszont éves alapon számítva már kifizették az adókat, és keresetük a saját zsebükbe kerül.
Erre számíthatunk az üzemanyagoknál. 
