|
| Jean-Claude Juncker és David Cameron. Kép forrása: EPA |
A Financial Times végigkérdezte a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalatot. A körkérdésre adott válaszokból kiderült, hogy e cégcsoportból mindössze négy - az easyJet légitársaság, a Persimmon építőipari konglomerátum, a GKN légi- és autóipari csoport, valamint a Standard Life pénzügyi szolgáltató - látott hozzá részletes tervek kidolgozásához a Brexit esetére.
Nem is foglalkoznak a kérdéssel
A Financial Times beszámolója szerint ugyanakkor például a Vodafone távközlési óriáscég azt válaszolta, hogy nem látja szükségét érdemi intézkedéseknek, három másik FTSE-100-as cég pedig azt közölte, hogy igazgatótanácsi értekezleteiken még fel sem merült ez a kérdés.
Arra a kérdésre, hogy a cégvezetés miért nem hallatja hangját a Brexit kockázatával kapcsolatban, a Rolls-Royce ipari csoporttól az a válasz érkezett, hogy a vállalat jelenleg nem lát erre üzleti okot.
A BAE Systems - a legnagyobb európai hadiipari vállalatcsoport - ugyanerre a kérdésre azt válaszolta, hogy "a szokásos üzletmenet folytatására" összpontosítja figyelmét.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai kutatási igazgatója, Mujtaba Rahman a FTSE-100-as nagyvállalatok feltűnően tartózkodó hozzáállásáról azt mondta a Financial Timesnak: a cégek vélhetően tartanak attól, hogy a Brexit mellett kampányoló "agresszív" politikai csoportok lejárató hadjáratot indítanak ellenük. Rahman szerint azonban - tekintettel arra, hogy mekkora tétről van szó - ez hibás magatartás, ha az üzleti szféra továbbra is az Európai Unióban szeretné tudni Nagy-Britanniát.
Minden az EU-csúcson fog eldőlni
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által a héten Brüsszelben ismertetett átfogó javaslatcsomag közzététele. A javaslatcsomagról bővebben itt írtunk >>>>
A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó brit sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő brüsszeli EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.
|
Csak fenyegetnek a Brexittel Londoni elemzők szerint a borúlátó előrejelzések ellenére továbbra sem több 30 százaléknál annak az esélye, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból. Egy tanulmány szerint az EU többi 27 tagállama is tudja, hogy David Cameron miniszterelnöknek „győznie kell” a legvitatottabb brit reformigény, a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítása ügyében, mivel egyébként saját pártját sem tudná rávenni a reformtárgyalások eredményének támogatására. |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
