Az elhatárolt veszteség szempontjából a csoportos adóalanyiság egyértelműen előnyös. Ugyan a csoporttagság előtt keletkezett negatív adóalapot (vagyis az elhatárolt veszteséget) csak az a csoporttag tudja kigazdálkodni, amely e veszteséget elhatárolta, de a csoporttagság alatt keletkezett veszteség csoportszinten gazdálkodható ki. Ezzel kapcsolatban azt a korlátot kell figyelembe venni, hogy a csoportszintű adóalapnak el kell érnie a pozitív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapjai összegének felét.
Szintén egyértelműen előnyös a csoportos adóalanyiság a transzferár-szabályozás szempontjából. Ugyan, ahogy néhány adótanácsadó hangsúlyozza, a csoporttagság nem mentesíti a csoporttagokat attól, hogy egymás között a szokásos piaci ár elvét érvényesítsék, de külön transzferár-nyilvántartási kötelezettség nem terheli őket. Ha az adóhatóság úgy véli, hogy a csoporttagok eltértek a szokásos piaci ártól, ezt jogosult beb.
Mikor fordulhat elő, hogy az adóhatóság él ezzel a jogával? Jellemzően akkor, ha a csoporttagok úgy alakítgatták az egymás közötti árakat, hogy ezáltal a csoport több elhatárolt veszteséget tud érvényesíteni. Mikor éri meg az adóhatóságnak, hogy ezzel foglalkozzon? Csak igen jelentős eltérés esetén. Gondoljunk bele, egy 100 millió forintos adóhatósági kiigazítás (az elhatárolt veszteségre vonatkozó szabályokat is figyelembe véve) legfeljebb 4,5 millió forintos adóhiányt eredményezhet, ezt is csak akkor, ha a csoport adókedvezményt nem érvényesített. Feltételezhető, hogy az adóhatóság csak azokban az esetekben fog belemenni az időigényes és költséges eljárásba, ha teljesen egyértelmű, hogy a csoporttagok trükköztek az árakkal.
Az önkormányzati adóhatóság szintén jogosult lehet kiigazítani a csoporttagok közötti árakat. Például előfordulhat, hogy egy önkormányzat egy 100 millió forintos transzferár-kiigazítást kezdeményez annak érdekében, hogy (maximum) 2 millió forinttal több iparűzési adót szedjen be. Ha ebben az ügyben adóperre kerül sor, az adózó az esetek többségében számíthat egy másik önkormányzat segítő közbeavatkozására, mert ugyanez a kiigazítás a másik önkormányzatnál adóbevétel-kiesést eredményezne. Itt is valószínűsíthető, hogy az önkormányzati adóhatóságok csak akkor mennek bele ezekbe a költséges, időigényes és bizonytalan ügyekbe, ha nyilvánvaló, hogy megnyerik a pert, és ennek révén több milliós összeget tudnak beszedni a transzferárakkal ügyeskedő adózótól.
Az adókedvezmények szempontjából a csoportos adóalanyiság semleges vagy kedvező, ezért ezzel kapcsolatban sincs szükség hosszú gondolkodási időre. Egy jelentős hátrányos következménye lehet a csoportos adóalanyiságnak: az új alultőkésítési szabály. Ez a szabály ugyanis csoporttagság esetén jelentősen korlátozhatja a fizetett kamatok levonhatóságát, sőt kétszeres adózást eredményezhet. A finanszírozási struktúra megfelelő átalakítása esetén azonban ez a probléma is kezelhető.
A teljes beszélgetést meghallgathatja a Trend FM honlapján >>
További információk a témában: www.mrpvilag.hu
17 százalékos a plusz. 
