A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet új éves adókötelezettséget vezetne be a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek és bizonyos vagyonkezelési struktúrák számára. A javaslat szerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után kellene adót fizetni, az adó mértéke pedig 100 milliárd forintig 1%, míg az ezt meghaladó adóalap-részre már 1,5% lenne. A tervezet ugyanakkor nemcsak adózási, hanem jelentős értékelési, számviteli és dokumentációs kérdéseket is felvet, amelyek a gyakorlatban akár nagyobb kihívást jelenthetnek, mint maga az adófizetés.
Az önbevallás csak az első lépés, a valódi kérdés az értékelés
A tervezet alapján a vagyonadót az érintetteknek önadózással kellene megállapítaniuk és bevallaniuk. Ez első látásra egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban azonban az egyik legösszetettebb kérdés az lesz, hogy az egyes vagyonelemeket milyen értéken kell figyelembe venni. A szabályozás több esetben előírja az úgynevezett rejtett tartalékok meghatározását (ami bizonyos társaságok könyveiben szereplő ingatlanok, részesedések és értékpapírok piaci értékének és könyv szerinti értékének a különbözete), amelyhez könyvvizsgálói feladatokat is rendel.
A javaslat több esetben szakértői értékelést feltételez, különösen nagy értékű ingatlanok, vállalkozási részesedések vagy más nehezen értékelhető vagyonelemek esetén. Emellett a szabályozás az értékbecslés költségeinek részbeni adójóváírását is lehetővé tenné, ami szintén azt mutatja, hogy a jogalkotó számol a külső szakértők bevonásával.
„A vagyonadó egyik legnagyobb kihívása, hogy a vagyonelemek jelentős részének nincs egyetlen, vitathatatlan értéke. Egy vállalkozásban lévő rejtett tartalékok, egy nagy értékű ingatlan vagy akár egy speciális befektetési struktúra esetében az érték meghatározása komoly szakmai felkészültséget és megfelelő dokumentációt igényelhet. Fontos lesz annak meghatározása, milyen szerep hárul a tervezetben szereplő értékelési hierarchiában a különféle értékelési módszerek közötti eligazodást támogató, az értékeléseket készítő, illetve az azokat felülvizsgáló szakértőkre, könyvvizsgálókra” – emelte ki Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
A vagyonadó újraértelmezheti a konszolidált beszámolók szerepét
A vagyonadó kapcsán kevésbé tárgyalt, mégis fontos kérdés lehet a vállalatcsoportok értékelése. Számos tulajdonosi struktúrában ma nem készül konszolidált beszámoló, ugyanakkor a vagyon meghatározása során felmerülhet, hogy egy cégcsoport értéke miként állapítható meg a leghatékonyabban és leginkább alátámasztható módon. Egy megfelelően elkészített konszolidált pénzügyi beszámoló jelentősen egyszerűsítheti az értékelési folyamatot, különösen összetett vállalatcsoportok esetében.
„Egy vállalatcsoport esetében kulcskérdéssé válhat, hogy rendelkezésre áll-e konszolidált éves beszámoló. Egy olyan struktúránál, ahol egy anyavállalat például számos leányvállalatot birtokol, jelentős különbséget jelenthet, hogy minden egyes társaságot külön kell értékelni, vagy rendelkezésre áll egy megfelelően elkészített konszolidált éves beszámoló, amelyre az értékelés építhető. Ez nemcsak az adminisztratív terheket csökkentheti, hanem az értékelési folyamat hatékonyságát és átláthatóságát is jelentősen javíthatja. Természetesen ennek kapcsán is még merülnek fel nyitott kérdések, például hogyan kell kezelni olyan speciális saját tőke elemeket, mint a külső tagokra jutó részesedés értéke” – mondta Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
Egyre kevésbé vagyunk startupbarát ország. 
