A koronavírus üzletvitelre gyakorolt következményei a vártnál is súlyosabbak lehetnek, hiszen a fertőzés terjedésének megakadályozására számos olyan intézkedést vezethetnek be országos szinten, amelyek már a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. A hatóságok mellett a cégek is lépéskényszerben vannak: a külföldi példákat tekintve az IKEA a Kínában dolgozó 14 ezer alkalmazottját már fizetett szabadságra küldte, a Volkswagen 3500 pekingi munkavállalója pedig két hétre home office-t kapott, azaz otthonról dolgozhat.
A Nokia magyarországi gyárában is hasonló intézkedéseket vezettek be, egy hetes otthoni munkavégzésre kötelezték azokat, akik a közelmúltban Kínában jártak. A fizetett szabadságok széleskörű kiadása is egy lehetséges vészforgatókönyv, de az időszakos, pár hetes távoli munkavégzés bevezetése egy valószínűbb döntés lehet, ha Magyarország területén is terjedni kezd a fertőzés. Ez a változás nemcsak a nagyvállalatokat, hanem azon kis- és középvállalkozások tízezreit is érinti, ahol eddig kevésbé volt bevett gyakorlat a távoli munkavégzés.
Ahogy a Gallup Globális Munkahelyi Felmérése is rámutatott, Magyarországon jelenleg mindössze az európai átlag fele, a munkavállalók 2,5 százaléka dolgozik folyamatosan távmunkában. Ennél is lesújtóbb eredményt hozott a Jobsgarden tavalyi kutatása, miszerint azon magyar cégeknek a 70 százaléka, ahol most sincs lehetőség a távmunkára, nem is tervezi annak bevezetését. A koronavírus miatt azonban a távmunkára nem nyitott cégek is rákényszerülhetnek arra, hogy így próbálják meg átvészelni ezt a nehéz időszakot.
Kulcskérdés a csapatszellem fenntartása és az ellenőrzési rendszer bevezetése
Az érintett cégek számára a távmunkával kapcsolatos bizonytalanság csökkentésére, és az üzletvitel hatékonyságának fenntartására több eszköz is rendelkezésére áll, de ehhez egy bizonyos szintű innovatív szemléletre is szükség van.
„A vállalkozások akkor tudják sikeresen bevezetni a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, ha megtalálják azokat az informatikai vagy más egyéb megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető az otthonról dolgozók teljesítménye” – mondta Iván László, a felhő alapú szolgáltatások értékesítésével foglalkozó Kvazar.cloud cégvezetője.
A munkavállaló ellenőrzése és mérése csak egyfajta biztosíték, a változás bevezetéséhez előzetes tréning is szükséges, hiszen nem mindenki alkalmas rá, hogy egyik napról a másikra ugyanolyan teljesítményt nyújtson otthonról, mint általában teszi azt a munkahelyén.
„A cégeknek segíteniük kell a távmunkásoknak abban, hogy elkötelezettebbek legyenek. Ehhez megfelelő képzést, fájlmegosztási lehetőséget nyújtó szoftvert és adatbiztonságot kell biztosítania a mobileszközökön, hogy otthonról is mindenhez hozzáférjenek. Sokat jelenthet emellett a rendszeres videókonferencia megtartása is - ha a távolról dolgozók továbbra is a csapat részének érzik magukat, valószínűbb, hogy megőrzik elégedettségüket és motiváltságukat, ezzel pedig mindenki jól járhat” – tette hozzá Iván László.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
