Március 31-ig az 5445 milliárd forintos idei éves nettó kibocsátási tervből mindösszesen 3676 milliárd forint nettó kibocsátás valósult meg, ami a tervezett mennyiség 67,5 százaléka – közölte kedden az ÁKK. A nettó finanszírozáshoz az első negyedévben a forint és deviza intézményi instrumentumok 1584 és 1667 milliárd forinttal járultak hozzá. A lakossági papírok esetében az első negyedévben kibocsátott mennyiség 425 milliárd forintot tett ki.
A bruttó kibocsátás 5174 milliárd forintot ért el az első negyedévben, ami a 16 797 milliárd forintos terv 30,8 százalékaa. Március végéig a lakossági állampapírokra vonatkozó éves bruttó terv 29 százaléka teljesült, a forint intézményi finanszírozás esetében 25 százalék, a deviza intézményi finanszírozás vonatkozásában pedig 47 százalék a teljesülési arány.
Az intézményi forint kötvény és DKJ aukciókon, a nemzetközi geopolitikai helyzet okozta nehézségek figyelembevétele mellett a várakozásoknak megfelelő kereslet volt tapasztalható. Az első negyedévben teljesült kötvény aukciókon a felajánlott összesen 615 milliárd forint mennyiségre 2461 milliárd forint kereslet jelentkezett, ebből az ÁKK 1139 milliárd forintot fogadott el. A nem kompetitív tenderekkel együtt az ÁKK 1297 milliárd forintnyi intézményi államkötvényt bocsátott ki. Emellett az adósságkezelő az első három hónap kötvény-csereaukcióin 444 milliárd forintnyi rövidebb futamidejű (éven belüli lejáratú) papírt tudott hosszabb (éven túli) futamidejűre cserélni – emelik ki a közleményben.
Fotó: ÁKK
A lakossági állampapírok és a lakosság kezében lévő intézményi állampapírok állománya március végén 14 031 milliárd forint volt, ami az év eleji állományhoz képest 488 milliárd forintos növekedést jelent.
Az adósságkezelés költségeit kiemelten befolyásolja a lakossági portfólió szerkezete és volatilitása, így a lakossági piac stabilitásának és kiszámíthatóságának fenntartása érdekében 2025. negyedik negyedévétől kezdődően az ÁKK célja a fix kamatozású állampapírok arányának emelése.
A Ryanair nem volt túl elegáns. 
