Több, mint egy évtized után adta el a Foglaljorvost.hu-t az OTP-nek. Mi volt az a pont, amikor így döntött és miért?
Miután elindítottam a vállalkozást, rövid ideig egy üzlettársammal vittem, de beleestünk a kezdő vállalkozások hibájába, szétváltunk, innentől tehát alapvetően egyedül működtettem a céget éveken keresztül. Utána az egykori Sanoma, ma Centrál Kiadó egy Jeremie-Programon keresztül tulajdonrésszel beszállt, de nem igen hozott átütő eredményt. Utána együttműködtünk az Union Biztosítóval, ezért plusz forrásokkal növekedni tudtunk, de mindig kérdés volt, hogy tőkebevonás nélkül, de jó koncepcióval meddig tudunk organikusan nőni. Az elmúlt pár évben azonban komoly befektetők, tulajdonosok és víziók jelentek meg az egészségügyben. Eleve az egészségügy a Covid miatt nagyon trendi célpont lett, aztán kiderült, hogy nem csak járvány-, hanem válságálló is a terület. A recesszió idején is igaz ugyanis, hogy az egészségügy az utolsó, amelyet az emberek félreraknak vagy nem foglalkoznak vele, csak ha nagyon muszáj. A nemzetközi piaci sajátosságok mellett belföldön kialakult egyfajta centralizáció, egy-egy tulajdonosi kör körül elkezdtek a befektetők láncba szerveződni. Olyan erőközpontok alakultak ki, amelyek mellett mi kicsik voltunk, így még idejében beláttuk, hogy a nagy szereplők árnyékában muszáj változtatnunk, hogy a platform még dinamikusabb növekedési pályára tudjon állni.
A Covid alatt belföldi és külföldi befektetők is megkerestek, tehát a csillagok szerencsés együttállása hozta az eladást. Nehéz döntés volt, hogy melyik partner az, aki a következő pár évben utat nyit, és ugyanazt a filozófiát vallja, mint mi, másrészt anyagi szempontból sem volt mindegy, kinek éri meg a legtöbbet ez a történet. Mindez egybecsengett azzal, hogy az OTP Innovation Lab aktívan kereste a lehetőségeket, nekik is fontos volt, hogy ezzel az akvizícióval ők is nagyobb rálátást nyerjenek a magánegészségügyi piacra és egyben az OTP Csoport szinergiáit is be tudták hozni az együttműködésbe. Ezzel új éra kezdődik a platformunk életében, ahol akár az OTP Egészségpénztárral, fizetési megoldásokkal, vagy az OTP infrastruktúra adottságaival sokkal nagyobb léptékű növekedési pályára tudunk lépni. Célunk, hogy ha van itt egy olyan terület, mint az egészségügy, ami jóval fontosabb az életünkben, mint repülőjegyet vagy mobiltelefont venni, transzparenssé váljon.
Az eladás jelenti-e azt, hogy a Foglaljorvost.hu-hoz hasonló sikertörténet elindításán gondolkozik?
Elsődleges célunk, hogy az OTP Csoport hátterével az eddigieknél még nagyobb hatást gyakoroljunk, még több betegnek segítsünk abban, hogy egyszerűbben találjon magának orvosi megoldást azzal, ha átláthatóvá tesszük a magánegészségügyi piacot országosan, minden szakterületet lefedve, amire már nem csak a járóbetegellátás, hanem komplexitás is jellemző. Most az a feladatunk, hogy a kisebb céges kereteket kitágítsuk és nagyobbat merjünk álmodni, azaz a 250 ezer éves foglalás után akár 300-350 ezres tranzakciószámot célozzuk meg jövőre.
Egy szeptemberi konferencián jelentette be az akvizíciót, de azt is, hogy hamarosan elindul a lombikkülföldön.hu. Ezzel mi a helyzet?
A Foglaljorvost.hu eredetileg a kisebb értékű, kis rizikójú, gyorsan igénybevehető járóbetegszolgáltatásokra specializálódott. Főleg nőgyógyász, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, amire viszonylag gyorsan van szükség, és ki is lehet fizetni. De azt látjuk, hogy az elmúlt pár évben a magánegészségügy túllépett a járóbeteg vizsgálatokon, az egynapos sebészeti beavatkozások mellett komoly műtéteket és diagnosztikai megoldásokat is kínál, például már öt magán szülészet áll rendelkezésre. De az egyre drágább és komplexebb beavatkozásokhoz a naptár-időpont megoldásunk már nem ideális, ezért tematikus aloldalakat kezdtünk létrehozni. Mivel egy korábban kiépült üzletág vesztett talajt azzal, hogy jelenleg magánellátásban nem lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon, elindult ez az aloldalunk is. De ez nem egy különleges fókuszterületünk, hanem egy abból a sorozatból, amit elkezdtünk az ár összehasonlító funkcióval transzparensebbé tenni. Szeretnénk bővíteni ezt a szolgáltatásunkat minden olyan szakterületen, ahol komplex, a laikusok számára nehezen átlátható, magas költségű eljárásokat végeznek az orvos kollégák. Például hamarosan indul az ortopédiai műtéteket összehasonlító oldalunk is. Az a víziónk, hogy ha transzparens a piac, akkor meg tudjuk könnyíteni az emberek döntését az egészségükkel kapcsolatban, így válnak tudatosabbá, persze így erősíthetjük a versenyt is a szolgáltatók között.
Mit gondol, mi volt a siker titka a Foglajorvost.hu-nál? Szektorspecifikus-e, vagy alkalmazható-e a modell más területre, például az oktatásra?
A platform-gondolkodás minden szektorra igaz, ebben áll az internetes platformok ereje. Elég a szállás.hu-ra, a netpincérre, a párválasztó, vagy a használt autók oldalaira gondolnunk. Viszont felépítésük igen időigényes, hiszen egy viszonylag szélesnek számító kínálatnak, és egy kritikus méretű tömegnek is meg kell jelennie. Az orvosok bizalmát csak lassan lehetett kiépíteni, de lépésről-lépésre növekedni tudtunk. Én pedig elkötelezett vagyok az egészségügy irányába és bőven látok annyi lehetőséget a magánegészségügy területén, ami a következő években feladatokat ad. Sőt, ez a piac rendkívül értékes, pont a válságállósága az egyik kiemelt előnye, de az idősödő társadalmunk, az állami egészségügy adottságai miatt is nő és fejlődik ez a terület.
Mit gondol, a most beterjesztett egészségügyi „reformcsomag” is a magánegészségügy malmára hajthatja a vizet?
Tény, hogy az elmúlt egy-két év változásai a nap végén a magánegészségügynek kedveztek. Hogy ez koncepció, vagy véletlen folyamat, nem tudom, de világszerte probléma az állami egészségügyi rendszerek számára a jó ellátási szint fenntartása az egyre drágább és komplexebb működés miatt.
De vajon meddig nőhet a magánegészségügyben a páciensek száma az energia- és a megélhetési válság, s az infláció közepette?
Nemrégiben zajlott a Nagy Magánpraxis konferencia, ahol sok szakértő viszonylag optimistán beszélt a jövőről. Mint mondták, érzékelhető kis megtorpanás a korábbi, évi két számjegyű növekedési dinamikában, de nagyon komoly csökkenés nem fogja felváltani. Olyan széles rétegek kerültek be a magánegészségügybe a közép-, vagy alsóbb fizetési kategóriákból is a kényszerűség okán, hogy látható: ez már rég nem csupán luxus úri hóbort. Például már családi feladattá vált az idős, beteg rokonoknak összeadni a milliós beavatkozások költségét.
Melyek a legkeresettebb szakterületek ma a Foglaljorvost.hu-n?
A legstabilabb szakterület a nőgyógyászat, utána a bőrgyógyászat, s nagy felfutásban van az endokrinológia és az allergológia. Az elmúlt 10-12 év tapasztalata nemcsak szezonális változásokat mutat, - mint például az influenza -, hanem trendeket is, hogyan változik a lakosság egészségügyi állapota.
A magánpraxis kézikönyve címmel írt egy könyvet, lesz-e hasonló?
A könyvnek több célja volt, például az orvosok bizalmának kiépítése, vagy a magánegészségügyi közösségépítés, amit azóta is végzünk. Azt látjuk, hogy most kezd professzionálissá válni ez a piac, tehát a távlati tervekben ott van egy következő szakmai kiadvány és persze minél több szakmai rendezvény is.
Ha ajánlania kell orvost valakinek, mi alapján teszi, van egy saját belső listája a magánegészségügyi cégekről és szakemberekről?
Alaposan kikérdezem a szempontjait, hiszen azok mindenkinél mások. Leggyakrabban nőgyógyászról érdeklődnek, de nem mindegy, hogy terhesség, vagy épp annak elkerülése miatt, ahol kell kórházi háttér, hogy nő vagy férfi legyen-e az orvos, kismamáknál pedig, hogy szigorúbb, vagy lazább orvost szeretne-e. Ilyenkor nem cégeket, hanem személyeket ajánl az ember. De ha a gyors bekerülés a szempont, akkor a kisebb rendelőket tanácsolom, míg komoly beavatkozásoknál nagyobb cégeket. Árszempontnál pedig elmondom, hogy a multik drágábbak, viszont van parkoló, elegánsabbak, és infrastruktúrában is fejlettebek.
Azt mondják már a magánegészségügyben is van várólista, így van?
Pár éve még csak a lakosság 25 százaléka vette igénybe a magán szektort, most már 70 százaléka. A járóbeteg szakellátásban egy-egy szűk szakterületnél van várakozás, de két héten belül mindenhol van hozzáférhető ellátás. A műtéteknél valóban lehetnek várólisták, hiszen vannak specialisták, akik az adott beavatkozást egyedüliként, vagy néhány kollégával végzik csupán az országban. Az endometriózis műtét például ilyen, több szervet érintő nagy nőgyógyászati beavatkozás, amit tucatnyi specialista végez az országban. Nyilván, a magánszolgáltatók a műtéti kapacitásukat úgy súlyozzák, hogy megfeleljenek az igényeknek, ugyanakkor minél többet tudjanak keresni. Például a csípő- és térdprotézisek, jól tervezhetőek, kevés váratlan eseménnyel, és a beavatkozásért magas díj kérhető. Ezek prioritást élveznek olyan műtétekkel szemben, amelyek szakmailag nagyobb kihívást jelentenek ugyan, viszont árbevételben minimális nyereséget jelentenek egy magánklinika számára.
Hogy tapasztalja, még mindig tart az orvosok külföldre áramlása?
A Covid és az egészségügyi szolgálati jogviszony olyan szinten átrajzolta az állami egészségügy működését, hogy gyakorlatilag nem találkozom olyan orvossal, aki mostanában menne ki és életvitelszerűen itt hagyná az országot. A megélhetési kérdés az orvosoknál megoldódott, s mind a magánban, mind az államiban olyan lehetőségeik vannak, amiről korábban nem is álmodhattak. A bérrendezés azt is magával hozta, hogy a fiatalok műtéti lehetőséghez jutnak, hiszen az idősebbek a paraszolvencia miatt már nem tartják maguknál a műtéteket.
Igaz-e, hogy a magánbiztosítás forradalom előtt áll?
Magyarországon elsősorban a cégek vásárolnak dolgozóik számára egészségügyi csomagokat, hiszen egy vállalatnál a fiatal titkárnő jól kompenzálja az idősebb igazgató egészségügyi állapotát, amivel jó kockázatközösséget és jó árazást tud a biztosító kalkulálni. Emellett van egy kis piac, ahol egyénileg be lehet kopogtatni a biztosítóhoz, de ez jelenleg még viszonylag drága szolgáltatás. Ennek ellenére évek óta növekszik a piac, és a szereplők is igyekeznek kitartani. De amíg Magyarországon a rendszer párhuzamosan fut, mert a bérből levonják az egészségügyi hozzájárulást, miközben saját zsebből kell kifizetni a magánszolgáltatást, addig nehéz a változás. A biztosítók sincsenek könnyű helyzetben, mert olyan szinten emelkednek a vizsgálatok árai, hogy nehéz olyan biztosítási összeget kitalálni, ami nekik és a páciensnek is megéri. Pedig az egészségbiztosítást tényleg ki lehet használni, hiszen míg a lakásunkra vagy az autónkra fizetett Casco-nál viszonylag ritkán következnek be káresemények, itt tudjuk, hogy 40-50 év felett biztos, hogy egyre többször kell orvoshoz mennünk.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
