Felidézte, az ENSZ alatt működő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) jelöli ki a nemzetek által használható műholdas pályákat és rádiófrekvenciákat. Magyarország az ITU döntése alapján nagyjából három évtizede rendelkezik saját pályaszakasszal, amit 2004-ben az állam bérbe adott egy külföldi magáncégnek. A bérleti konstrukció 2024-ben jár le, ezt követően lesz lehetőségünk a pálya újbóli hasznosítására.
Arra a kérdésre, hogy miért fontos Magyarországnak űrprojektet szervezni, saját távközlési műholdat pályára állítani, Jászai Gellért kifejtette: ez az évszázad egyértelműen a digitalizáció, illetve az adatkommunikáció robbanásszerű fejlődéséről szól. A televíziós és rádiós műsorszórás, a mobil- és internetes kommunikáció egy része, a bankautomaták működése, vagy egyszerűen csak az, hogy a mobiltelefonon egy gombnyomással megtudható, hogy milyen időjárás várható, ma már mind elképzelhetetlen műholdak nélkül.
Hozzátette, ezekre az eszközökre a kritikus infrastruktúra részeként kell tekinteni, amelyek esetleges összeomlása, vagy hiánya súlyos következményekkel járhat egy-egy ország számára. Ebben az értelemben nemzeti szuverenitási kérdés, hogy a magyar állam rendelkezik-e műholdas technológiával - jelentette ki. Jászai Gellért az interjúban szólt arról, hogy a 4iG irányító többséggel rendelkezik a CarpathiaSat Zrt.-ben, így a projekt összefogása és irányítása is a feladataik közé tartozik majd.
Jászai Gellért elmondta, továbbra is kedvezőnek látja nem csak a 4iG, hanem az egész iparág kilátásait. A pandémia katalizálta a digitális technológiák fejlődését, illetve növelte a termékek és szolgáltatások iránti keresletet mind az állami, mind pedig a piaci megrendelők oldaláról. A mostani válságnak a technológiai és informatikai vállalatok sok szempontból inkább a nyertesei lettek, illetve lesznek az elkövetkező időszakban is.
Az ENSZ jelentése szerint idén, eddig már több civil halt meg Ukrajnában a háború miatt, mint tavaly a teljes évben. 
