|
| Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál társalapító-vezérigazgatója beszél a Kereskedelmi és az Igazságügyi Bizottságnak a több tízmillió Facebook-felhasználó adatainak felhasználásával kapcsolatos meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében a Capitoliumban 2018. áprilisában. (Fotó forrása: MTI/EPA/Shawn Thew) |
18 hónap után lezárult a brit Digitális, Kulturális, Média és Sportbizottság vizsgálata, melyet a Facebook ellen indítottak annak adatkezelési gyakorlata és az álhírek terjedésében betöltött szerepe miatt. A vizsgálat jelentését vasárnap hozták nyilvánosságra - a dokumentum nagyon elmarasztaló a közösségi oldallal szemben, digitális gengszternek hívja, valamint kimondja, hogy vezetője, Mark Zuckerberg hazudik.
A jelentés szerint a Facebook miatt már a demokrácia forog veszélyben, az oldalon elharapózó dezinformációs kampányok és azonosíthatatlan forrásból származó, személyre szabott "sötét hirdetések" miatt. Az irat azzal vádolja Mark Zuckerberget, hogy három alkalommal is kibújt a felelősség alól, amikor a bizottság ki akarta kérdezni, és ahelyett, hogy bizonyítékokkal állt volna eléjük, melyekkel tisztázhatta volna magát, gyakornokokat küldött maga helyett, akik képtelenek voltak válaszolni a feltett kérdésekre. Leírják, hogy a brit választói törvény elavult és sebezhető a külföldi beavatkozásokkal szemben, valamint kijelentik, hogy független nyomozást kell indítani mind a 2014-es skót függetlenségi népszavazás, mind a 2016-os Brexit-szavazás, mind a 2017-es parlamenti választások ügyében külföldi befolyásolás, dezinformáció, finanszírozás, szavazók manipulációja és adatmegosztás gyanúja miatt.
Profitvadász, hazug digitális gengszterek
A vizsgálat 2017-ben indult az adatkezelési aggályok miatt, de óriási lökést adtott neki a tavalyi Cambridge Analytica adatgyűjtő-botrány, mely során az említett cég felhasználók millióinak információit gyűjtötte be a Facebookról, és adta el politikai ügyfeleknek, mellyel azok hatékonyabban tudták manipulálni a potenciális szavazókat. A brit vizsgálóbizottság szerint, ha a Facebook az amerikai regulátorokkal kötött 2011-es egyezménynek megfelelően járt volna el, mely korlátozza a fejlesztők hozzáférését a felhasználói adatokhoz, akkor a botrány nem robbanhatott volna ki. A Cambridge Analytica-botrányt a Facebook irányelvei tették lehetővé, írják.
"A Facebook továbbra is a profitot választja az adatbiztonság helyett, és kockáztat, annak érdekében, hogy elsődleges céljaként pénzt csinálhasson a felhasználói adatokból"
- írják, majd a dokumentum azzal vádolja a vállalatot, hogy elhallgatják az adatszivárgásokat, és "csak akkor lépnek, amikor már komoly visszaélések kerülnek nyilvánosságra."
Zuckerberg személyesen is megkapja a magáét a riportban: a Facebook-vezér, amikor csak erről kérdezik, rendre azt mondja, hogy vállalata sohasem adott el felhasználói adatokat. A dokumentum azt írja, hogy ez
"egyszerűen nem igaz."
Mark Zuckerberg rendre képtelen felmutatni azokat a vezetői készségeket és személyes felelősséget, ami elvárható lenne olyasvalakitől, aki a világ egyik legnagyobb cégének tetején csücsül, teszik még hozzá, majd jön az igazán erős mondat:
"Nem szabadna megengedni a Facebook-hoz hasonló cégeknek, hogy "digitális gengszterekként" viselkedjenek az online világban, és hogy a törvény előtt járónak és azon felülállónak tartsák magukat."
A dokumentum a vállalat fejére olvassa, hogy a piaci dominanciáját riválisai megsemmisítésére használja, kizárja azokat a rendszereiből, hogy a versengésnek még a lehetőségét is megelőzze.
A jelentés amellett is érvel, hogy a Facebook és a hasonló cégek nem bújhatnak többé amögé, hogy ők csak egy platform, és nincs felelősségük az oldalon terjedő tartalmak szabályozásában. A bizottság regulációkat javasol, köztük egy általános érvényű és kötelező etikai kódex elfogadását és egy független szabályozó szervet, mely jogi eljárásokat is indíthat, és arra kényszerítheti a közösségimédia-cégeket, hogy adják át nekik a felhasználói adataikat. A szigorítási tervek taglalásakor a 2018-ban elfogadott németországi törvényre mutatnak példaként, mely értelmében a techcégek kötelesek 24 órán belül eltüntetni a felületeikről a gyűlöletbeszédet, ellenkező esetben 20 millió eurós büntetést kell fizetniük.
(Guardian)
Visszaélésekre is módot adhat az új törvény? 
