|
|
Üres székek a zürichi FIFA-kongresszus helyszínén ma hajnalban. Lehet, hogy sokan máshol fognak ülni... fotó: EPA / Alessandro Della Bella A Zürichben rendezett FIFA-elnökválasztás előzményeként szerdán hét magas rangú tisztségviselőt tartóztattak le. Az amerikai vádiratban kilenc magas rangú FIFA-illetékest és öt sportmarketing-vezetőt 47 vádpontban vádolnak korrupcióval, illetve azzal, hogy zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek. A rendszert a vád szerint több mint két évtizeden keresztül működtették Észak- és Közép Amerikában, valamint a Karibi térségben és így illegálisan több mint 150 millió dollárra tettek szert. A vádak a 111 éves szervezet legsúlyosabb válságát jelentik. |
Ugyanaznap jelentette be a svájci ügyészség, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán. Blattert a korrupciós botrány által beárnyékolt kongresszus pénteki napján újraválasztották, egyetlen kihívója, Ali bin al-Husszein jordán herceg ugyanis a szavazás második fordulóját megelőzően visszalépett.
A Washington-Moszkva szembenállás egy újabb színpada
Bár az nyílt titok, hogy a FIFA a földkerekség egyik legkorruptabb szervezete – óriási pénzek forognak kockán a világbajnokságok helyszínének odaítélésekor - a letartóztatások időzítése mégis nemzetközi politikai vihart kavart. A nyugati baloldal és Oroszország a jelek szerint egyetért abban, hogy a rajtaütés az Egyesült Államok és Anglia bosszúja azért, mert nem ők nyerték a 2018-as és 2022-es világkupák rendezési jogát. Blatter ehhez még hozzáteszi, hogy mivel Washington politikailag Jordánia mögött áll, ezért próbálták befolyásolni a szavazást a jordán herceg javára.
De ellentétben a katari rendezés odaítélésével – ahol számos dokumentum bizonyítja a szabálytalanságot – az orosz rendezéssel kapcsolatos döntésnél nincsenek egyelőre korrupciós bizonyítékok. Blatter ezért ki is jelentette a mostani közgyűlésen, hogy a 2018-as játékok odaítélése Oroszországnak visszavonatatlan döntés. De a világpolitika ide is behatol és a jelek szerint a növekvő amerikai-orosz szembenállás érdemben befolyásolja a folyamatokat a FIFA esetében.
McCain fejet követel
John McCain és Robert Menedez republikánus szenátorok már hónapokkal ezelőtt levélben követelték a FIFÁ-tól, hogy „Tekintve Blatter elnök folyamatos támogatását Oroszország 2018-as rendezése irányába – annak ellenére, hogy Moszkva folyamatosan megsérti Ukrajna területi épségét és kihívást intéz a második világháború utáni békerendszerrel szemben – kérjük, hogy fontolják meg támogatásukat Blatter elnök ötödik megválasztásával kapcsolatban.” Áprilisban pedig 13 amerikai szenátor intézett levelet a FIFÁ-hoz, kérve, hogy Blatter vegye el Oroszországtól a világkupa rendezési jogát.
|
|
Blatter egy nappal az újraválasztása után élesen bírálta Loretta Lynch amerikai igazságügyi minisztert és az UEFA-t is utalásokat téve arra, hogy valójában politikai megfontolások és sportpolitikai sérelmek állhatnak amögött, hogy támadást intéztek a FIFA vezetése ellen. Fotó: MTI/EPA/Walter Bieri |
Blatter áprilisban Szocsiban találkozott Putyinnal és kijelentette, hogy akármilyen nyugati szankciók is lesznek életben Moszkva ellen, ez a 2018-as rendezést nem befolyásolja. Putyin elnök is megszólalt múlt héten a letartóztatások napján: „Ez nyilvánvalóan Blatter elnök újraválasztását óhajtja megakadályozni és rendkívül súlyos megsértése azon elveknek, ahogy a nemzetközi szervezetek dolgoznak.”
Hazai foci: Nagypolitika és lelátói nacionalizmus
A foci hazánkban is a nagypolitika játéktere lett. Az MLSZ elnökségében a miniszterelnöknek már három bizalmasa ül: Csányi Sándor, Garancsi István és Török Gábor. A mély társadalmi válság ellenére harmadosztályú csapatok kapnak több százmilliós támogatásokat stadionokra, míg az NB I-ben röpködnek a tízmilliárdok.
A FIFÁ-val azonos morális színvonalon dagonyázó Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt tagja, Schmitt Pál egy korábbi beszédében a lelátói nacionalizmust nevezte meg a hazai futball egyik célkitűzésének. Az NB I mérkőzéseinek átlagosan 3000-es nézőszáma mindenesetre egyelőre nem igazolja vissza sem a milliárdokat, sem a nagypolitika figyelmét.
Káncz Csaba jegyzete
A hozam nem minden, vagy mégis? 
