Maga a probléma nem új, a GVH 2009 és 2014 között tárt fel problémákat. A Pick ugyanis meghatározta az általa gyártott termékek akciós fix árát, valamint a minimális árát a nagy- és kiskereskedelmi üzleteknek. A Pick az általa javasolt fogyasztói árat ki is tudta kényszeríteni, kilistázással vagy más szankcióval fenyegette partnereit, bár ezeket a gyakorlatban nem alkalmazta, ezt mondta a versenyhivatal a Privátbankár.hu-nak.
Ez ráadásul a versenyjogot is sérti, a GVH vizsgálata feltárta, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt, amit alátámasztott a felek motiváltsága is. A Pick abban volt érdekelt, hogy márkájának imázsát a versenytársakénál magasabb fogyasztói árakban (is) megjelenítse, a kereskedelmi partnerei pedig abban, hogy ne legyenek olyan viszonteladók, amelyek az adott Pick-terméket náluk olcsóbban árusíthassák. A magatartásért, valamint a gyártó és az eladók között létrejött vertikális megállapodás miatt a GVH 44 millió forint bírságot szabott ki a szalámigyártóra.
|
Mi az a vertikális megállapodás? A vertikális megállapodás olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amely a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik. A vertikális megállapodás fogalmának fő eleme, hogy a szerződő felek akarategyezségét egyértelműen kifejezik, ezáltal nem vonatkozik az érintett vállalkozások egyoldalú magatartásaira. Forrás: GVH |
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
