A miniszter egy belgrádi gazdasági fórumon elmondta: a tárgyalások nemcsak az orosz többségi tulajdonos és a Mol között intenzívek, hanem Szerbia és a Mol között is.
Hozzátette, hogy a tárgyalások folytatása a következő napokban várható, és hamarosan megszülethet a részvényesek jogairól és kötelezettségeiről szóló megállapodás. Ezt követően megteremtődhetnek a feltételek arra, hogy bizonyos információkat megosszanak az Egyesült Államokkal, amelynek jóvá kell hagynia a szerződést.
Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) által kiadott tárgyalási engedély szerint a teljes folyamatnak május 22-ig le kell zárulnia.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a NIS Szerbia számára kritikus jelentőségű energetikai infrastruktúra. Mint mondta, a jelenlegi válság is megmutatta, hogy a finomítóval nem rendelkező országok kiszolgáltatottabbak és importfüggők. Kiemelte, hogy kulcskérdés a pancsovai finomító működése, és annak biztosítása, hogy a Mol meghatározott éves feldolgozási szintet vállaljon.
Elmondta azt is, hogy néhány – elsősorban kereskedelmi jellegű – kérdés még nyitott, továbbá rendezni kell a jogi részleteket, beleértve a Szerbia és Magyarország közötti új kőolajvezeték építését, valamint a pancsovai finomító termékeinek jelenlétét a szerb piacon.
Az Egyesült Államok 2025. október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A Mol-csoport január 19-én közölte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttyel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, amelynek értelmében megvásárolná a NIS 56,15 százalékos részesedését.
A Mol emellett tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal is annak esetleges kisebbségi tulajdonosi belépéséről a NIS-be.
Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya jelenleg 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
Csak a Mol és a Richter tartja magát. 
