A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2015. III. negyedévében az előző negyedévvel megegyezően 0,96-os értéket mutatott. Az index az első negyedévi növekedés után fél éve csökkenő tendenciát mutat. Előző negyedévhez képest a vállalkozások helyzete javult, míg a háztartások és a monetáris helyzet inkább romlott.
Nem bíznak a cégek?
A GFI index értéke arra utal, hogy a tavalyi év kedvező gazdasági folyamata nem ismétlődik meg és 2015-ben várhatóan maximum 2,5 százalék lesz az éves növekedés. Ezt mutatják a vállalati konjunktúra felvételek is. A külföldi cégek profit kivitele, a néhány negyedévvel ezelőtti erőteljes ipari termelés lassulása arra utal, hogy nem bíznak a gazdaság szereplői a gyors és megalapozott növekedésben és nem remélnek pozitív fordulatot a magyar munkaerő elvándorlásának megállításában - véli a Policy Agenda.
|
| A részindexek alakulása, a változások értéke. Forrás: Policy Agenda |
A nemzetközi üzleti vállalkozások a fenntartható növekedés ellehetetlenülését látják többek között a szakképzett munkaerőhiányban, a korrupciós ügyekben, a jogbiztonság hiányosságaiban. A foglalkoztatottság problémáit nem orvosolja a közfoglalkoztatás és egyértelműen nehezíti a lassan félmillió külföldre távozott magyar munkaerő.
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva nem javultak. Kedvezőnek tűnhet, hogy a 2015-ös kormányzati hiány 2,5 százalék körüli mértékben teljesíthető, esetleg újabb kiegészítésekkel. Az adósságállomány szerkezetének átalakítása kedvező irányba halad, és jövőre már mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés volumene is növekedésnek indulhat. Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy a szociális területekből eddig kivont több ezer milliárd forint talán helyrehozhatatlan szintre csökkentette ezen ellátásokat.
A vállalkozások érzékelik az eu-támogatások visszaeséséből eredő várható erőteljes beruházás- lassulást. A világgazdaságban érzékelhető pénzügyi bizonytalanság pedig befolyásolja a forint és deviza befektetéseket, bizonytalanná teszi a kamatokkal és árfolyammal kapcsolatos várakozásokat.
Erősödnek a foglalkoztatási gondok
A GFI indexben a háztartási gazdálkodást jellemző indikátorok mértéke lényegében stagnál. Júliustól a havi reálkeresetek mind bruttó, mind nettó értékben csökkentek, vagyis csak az előző évi azonos időszakhoz mérten van emelkedés, de az elmúlt hónapokban megállt a bérnövekedés. A háztartások vagyoni helyzetében mérhető nagyon kicsi javulás pedig a háztartások között eddig is jelentős és szélesedő jövedelmi viszonyok eredménye.
A számítások szerint a lakosság legalsó tizede az összes lakossági jövedelemnek csupán 2,5 százalékával rendelkezik. Másképpen nézve pedig a legmagasabb és legkisebb munkabérek növekvő mértékben, most éppen átlagosan 7-szeresen térnek el egymástól. A munkaerőpiac helyzetét tükröző munkanélküliségi indikátor pedig csupán a közmunka és a külföldi munkavégzők sajátos számbavételének következtében javítja a foglalkoztatási helyzetet (e nélkül akár 10 százalék feletti munkanélküliséget is mérhetnének).
A vállalati hitelfelvétel növekedése még várat magára
A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai összesítve javuló helyzetet mutatnak 2015 harmadik negyedévében, de ezt a havonta időről időre újra erősödő export piaci konjunktúra és a hullámzó ipari termelésbővülés segíti. A magyarországi vállalkozói konjunktúra felmérések a következő félévre azonban egyértelmű visszaesést mutatnak és a német IFO-index is stagnálást jelez. A GFI index részét képező vállalati bizalmi felmérésben a foglalkoztatás bizonytalansága egyértelművé vált. A magyarországi vállalkozások az alacsony tőkeellátottságuk mellett most már létszám nehézségekkel is küzdenek, és a cégek jelzik azt, hogy most már külön kedvezmények nyújtásával, esetenkénti magasabb bérezéssel is nehezen, vagy egyáltalán nem találnak egyes munkakörök betöltésére alkalmas jelentkezőt.
Ezt erősíti a vállalkozói szövetségek felmérése, miszerint mintegy 80 ezer szakipari állás betöltetlen és ennek megoldását a cégek egyelőre nem látják. A vállalkozói szféra bizonytalanságát a beruházási lehetőségek hiánya, a külföldi tőke érdektelensége befolyásolja. Átfogó, az egész gazdálkodásra kiterjedő nehézséget okoz, hogy a megtermelt profitot kiviszik a külföldi tulajdonosok, nem fektetik be újra a magyar gazdaságba.
Egyre kevesebb marad a külkereskedelmi többletből. 
