Móger Róbert a szervezet hétfői közleményében kifejtette, Európa nem tudott lépést tartani a világ éves acél-előállításának bővülésével, évi 106 millió tonnás termelése globális szinten alig 10 százalékot tesz ki.
Az elnök rámutatott, hogy az unióhoz hasonlóan Magyarország számára is jelentős veszteséget okozott a dömpingáron érkező kínai acél. Aggasztónak nevezte azt is, hogy az évente 2,7 millió tonnás magyar szükséglet négyötödét még mindig az import fedezi, miközben a dunaújvárosi és az ózdi üzemek legalább 2 millió tonna acélt képesek előállítani évente.
A közleményben a szövetség a gyártók és az ipari felhasználók közös stratégiáját szorgalmazza, aminek súlyt ad az is, hogy Magyarországon közvetlenül 6 ezer, közvetve pedig több 10 ezer család megélhetése múlik a magyar acélipar teljesítményén.
Fellendül a magyar acélgyártás?
Fellendülés előtt állt a magyar acélipar, a növekedést elsősorban az építőipar bővülő felhasználása hajthatja, de a fejlődést a belföldi üzemek beruházásai ellenére is visszafoghatja a munkaerőhiány a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) elnöke szerint.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
