Az Európai Parlament fél éve, 2022 novemberében fogadott el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről egy új irányelvet (CSRD). Ez azokra a cégekre vonatkozik, amelyek köteles fenntarthatósági jelentést készíteni. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra tevékenységük kockázatairól, lehetőségeiről, annak az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásairól.
A CSRD a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) módosítja – mutat rá az EY értékelése –, s támogatja az Európai Zöld Megállapodás elnevezésű szakpolitikai intézkedéscsomagot, amely a klímaválság leküzdésével az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá hivatott átalakítani, 2050-ig nullára csökkentve az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
Fontos, hogy a CSRD a vállalatok jóval szélesebb körére terjed majd ki, mint az NFRD. Nevezetesen, az Európai Unió szabályozott piacain jegyzett összes társaságra, bankokra és biztosítókra – függetlenül azok jogi formájától –, továbbá olyan nagyvállalkozásokra, amelyek vagy az Unió piacán működnek, vagy nem uniós vállalatok EU-ban tevékenykedő leányvállalatai. Nagyvállalkozásnak az uniós számviteli irányelv szerint az a szervezet számít, amely az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek megfelel: nettó árbevétele legalább 40 millió, mérlegfőösszege 20 millió euró, az egy pénzügyi évben foglalkoztatott dolgozóinak átlagos létszáma minimum 250 fő.
Csak érzékeltetésül: míg a jelentéstételre kötelezett cégek száma az Európai Unióban jelenleg 11 600, addig az új irányelv szerint várhatóan körülbelül 49 ezer EU-s vállalatnak kell fenntarthatósági információkat szolgáltatnia a jövőben.
Ugyanakkor lesznek olyan szervezetek, amelyek nem tartoznak majd a CSRD hatálya alá. Mindenekelőtt az a leányvállalat mentesül az új irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettség alól, amely szerepel az anyavállalat CSRD-nek megfelelő jelentésében. Rajtuk kívül a tőzsdén jegyzett mikrovállalatokra és a nem jegyzett kkv-kra sem vonatkozik a rendelet, igaz, ők dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon alkalmazzák a rendelkezéseket.
Szintén az új irányelv hatálya alá tartoznak viszont az EU-ban jelentős tevékenységet folytató, nem uniós olyan társaságok is, amelyek konszolidált éves nettó árbevétele több mint 150 millió euró és amelyek legalább egy (nagy vagy tőzsdén jegyzett) leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkeznek (éves nettó árbevételük meghaladja a 40 millió eurót).
Ami pedig a bankokat illeti, a Magyar Nemzeti Bank megújított zöld ajánlásában három időbeni szakasz teljesítésével várja el a hazai hitelintézetektől, fióktelepektől, hogy 2025-ig álljanak át a zöld működésre, azaz azonosítsák, mérjék, kezeljék, felügyeljék és hozzák nyilvánosságra az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat. A bankok szerepe kulcsfontosságú a teljes hazai gazdaság karbonsemleges átállásában, így alapvető, hogy képesek legyenek megalapozott stratégiai és üzleti döntéseket hozni ennek kapcsán.
A cégeknek rövid idő áll rendelkezésére felkészülni az irányelv átültetésére. Emiatt már most szükséges megkezdeniük az irányelv fenntarthatósági stratégiájukra, vállalati beszámolójukra, belső kontrolljaikra és egyéb kulcsfontosságú üzleti folyamataikra gyakorolt hatásának megismerését. Ezek a nagy horderejű változások minden szektorban széles körben szigorítják a vállalat teljesítményét és pénzügyi helyzetét érintő beszámolást.
Ütemezés:
- A 27 EU-tagállamnak legkésőbb a CSRD hatályba lépését követő 18 hónapban át kell ültetnie az irányelvet a nemzeti jogba.
- A CSRD-t 2024. január 1-jétől kell alkalmaznia a jelenleg az NFRD hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak. Esetükben a jelentéstétel 2025-ben esedékes.
- A CSRD 2025. január 1-jétől érinti az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagyvállalatokat, számukra az első kötelező jelentéstétel 2026-ban esedékes.
- 2026. január 1-jétől a tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások esetében kell megkezdeni az alkalmazást, 2027-ben esedékes jelentésekkel. A kkv-k ugyanakkor 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól, amennyiben ezt indokolják.
- A nem EU-s vállalatoknak 2028. január 1-jétől kell alkalmazniuk a CSRD előírásait, 2029-ben esedékes első jelentéssel.
Más kritériumokat viszont teljesíteni kell. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
