A magyar reklámtorta 259,69 milliárd forintos volt 2018-ban – derült ki az Evolution konferencián tartott előadásból. Ez azt jelenti, hogy tavalyhoz képest 7,77 százalékkal bővült a piac.
Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke elmondta: az elmúlt években 11 százalék fölött volt a bővülés, elsősorban az állami költés növekedése miatt. 2018-ban az állami szektor bővülése megállt, így a mostani alacsonyabb szám nagyrészt piaci forrásból származik, ami jó hír – mondta az elnök.
Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségi tagja elmondta: továbbra is az online szegmens a legerősebb, még növelte is előnyét.
|
| *Az összesített adatok 930 millió átfedést tartalmaznak (email marketing), ezt a reklámköltés teljes összegéből kivonták. Forrás: Magyar Reklámszövetség |
A legnagyobb mértékben az outdoor szegmens növekedett (16 százalékkal 8,32 százalékra), de a mozis költések is 15 százalékkal bővültek. A rádiós reklámpiac az elmúlt évek legnagyobb, 10 százalékot megközelítő növekedését hozta, a többi szegmens nagyjából 5 százalékkal bővült. A tévés reklámpiacon évek óta először csökkent az állami reklámköltés, mintegy 7 százalékkal. – a szegmens szerény növekedését így nagyrészt a piac hozta.
A GDP-arányában 0,6 százalékot költöttek reklámra a hirdetők, ami az USA-ban másfél százalék fölött van – van még tehát tér a bővülésre. Minden egyes reklámra költött forint 6 forintos növekményt eredményez a GDP-ben – idézett egy korábbi felmérést.
Az internet a király - a globális szereplők egyre jobban fojtogatják a magyarokat
Sopov István, az IAB Hungary elnöke az online reklámpiacról elmondta: 90,3 milliárd forintot költöttek a digitális csatornákon, ami mintegy 14 százalékos bővülést jelent. A négy szegmens (display, search, listing, email) közül csak az e-mail szegmens nem bővült, de itt a legalacsonyabb a bázisösszeg is. A mobilos reklámköltés 34 százalékkal bővült, elérte a 32 milliárd forintot. Az emberek tartalomfogyasztását követve a videós tartalmakra fordított reklámköltések 60%-ot meghaladó, míg a hatékony célzási és optimalizálási lehetőségeket biztosító programmatic megoldások közel 50%-kal bővültek.
A globális szereplőknél (Google, Facebook) elköltött reklámpénzek a tavalyi évben is erősebben, 19%-kal növekedtek, míg a hazai szereplőknél ennél kisebb, 8%-os bővülés volt tapasztalható. Egy év alatt a globális szereplők részaránya 53-ról 55 százalékra nőtt.
Az állam évek óta most először költött kevesebbet a tévére – de még így is óriás
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piacról elmondta: 69 csatorna szerepelt az adatszolgáltatásban. A 60,7 milliárd forintos reklámköltés 1 százalékos növekedést jelent, míg a megelőző években még 9 illetve 7 százalék volt az emelkedés. Az állam ugyanis idén nemhogy emelte, hanem hosszú évek óta először csökkentette reklámköltéseit. Az állami hirdetések még így is közel 7 milliárd forintot tettek ki, ezzel jelentős, 11 százalékos részesedést kihasítva a tévés tortából. (2017-ben még 7,5 milliárd forintot költött az állam, 12 százalékos részesedést elérve.)
Erős kérdések a sajtópiacról: meddig adjuk még ingyen a híreket?
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke a (nyomtatott) sajtópiacról beszélt. 3,5 százalékos bővülést követően közel 40 milliárd forintot ért el itt a költés – ez még mindig a válság előtti szintek alatt van, de már a második éve emelkedést mutat. A napilapoknál költöttek el közel 18 milliárd forintot a hirdetők, egy napilapra átlagosan 544 millió forintos reklámbevétel jut. Emellett a gasztro tematikájú és a lakberendezési lapok bővültek jelentősebben. Fel kell tennünk két kérdést magunknak: az egyik, hogy mikor kezdünk végre pénzt kérni a digitális tartalmakért, a másik, hogy mikor teszünk valamit a globális szereplők térnyerése ellen – mondta Kovács Tibor.
DM: itt is hódít a digitalizáció
A direktmarketing-piacról a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség elnökségi tagja, Viniczai András beszélt. A piac 5 százalékos növekedést követően elérte a 34,4 milliárd forintot, ezzel tovább közelített a válság előtti évek teljesítményéhez. A címzett (jellemzően postán küldött) küldemények és a címzetlen küldemények (prospektusok, szórólapok, postaládába helyezett szóróanyagok) részesedése tovább zsugorodott, az online, digitális csatornák bővültek (call center, adatbázis-menedzsment, email-marketing, mobil-marketing).
Dupla választási év pörgetheti a közterületi reklámokat – nem felhőtlen az öröm
A legnagyobb bővülést produkáló outdoor (kültéri) szegmens teljesítményét Szelei Szilárd, a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozatának (OOH) elnökségi tagja részletezte. A teljesítményt árnyalja, hogy a szektort a reklámadó mellett a többmilliárdos tételt jelentő építményadó is terheli – emlékeztetett a szakember. Az OOH szegmens eredményességét azonban jelentősen megpecsételi a szereplők által befizetendő 3 milliárd forint értékű reklámadó, így a növekedés öröme nagyon nem felhőtlen – mondta Szelei Szilárd.
A felületek száma 1225-tel csökkent, elsősorban óriásplakát-helyből lett kevesebb egy év alatt. Ezzel együtt az óriásplakátok adják továbbra is a szegmens árbevételének felét. A bevétel bő 16 százalékkal növekedett, 21 milliárd forint fölé.
A Jobbik miatt született plakáttörvény egyébként a kulturális intézményeket is sújtja, mivel közbeszerzési eljárásra kényszerülnek, a forrásuk kevés, ezért sokszor kiszorulnak az outdoor hirdetési piacról – mondta a szakember. 2019-ben EP-választás és önkormányzati választás is lesz, ami idén is jelentős hatással lehet a piacra – mondta Szelei Szilárd. Ezzel együtt az állami költések szintjét idén is a tavalyi szintre várja a szakember.
Fejenként napi 4 órányi rádióhallgatás pörgeti a piacot
Turi Árpád, a RAME elnöke a rádiós piacot mutatta be. Átlagosan 6 millióan hallgattak rádiót minden nap 2018-ban, átlagosan 230 percen, vagyis közel 4 órán át. A bevételek 9,51 százalékkal emelkedtek, megközelítették a 11 milliárd forintot. A növekedés dinamikája sok éve töretlen. Itt is jellemző a digitalizáció, podcastek, digitális tartalmak születnek, ami a földfelszíni sugárzással együtt 2019-re további növekedést vetít előre – mondta a szakember.
Egyre látványosabb az elégedetlenség. 
