Az Európai Bizottság 570 millió eurós bírságot rótt ki egy nemzetközi kártyatársaságára, mert a cég 2015 előtti szerződéses szabályaival megakadályozta a kereskedőket határon átnyúló fizetési szolgáltatások igénybevételében azáltal, hogy a kereskedők elfogadó bankjainak előírta, hogy a kereskedő tagállamának bankközi jutalékát alkalmazzák. Ebben a rendszerben a kereskedőnek tehát nem volt lehetősége arra, hogy egy más, alacsonyabb bankközi jutalékot alkalmazó ország bankjával leszerződve a másik tagállamban alkalmazandó kedvezőbb bankközi jutalékszinten vegye igénybe a szolgáltatást – írja a Deloitte könyvvizsgáló cég.
A Guess divatmárka közel 40 millió eurós büntetést kapott, mert többféle módon is akadályozta a határon átnyúló kereskedelmet, például a termékek interneten keresztüli reklámozásának és értékesítésének korlátozásával, a márkás termékek legalacsonyabb továbbeladási árának előírásával. A Bizottságnak ez a döntése elismerten kiegészíti a decembertől alkalmazandó geoblocking rendelet szabályait, amelyek célja szintén a vevők állampolgársága, lakóhelye, valamint letelepedési helye szerinti indokolatlan megkülönböztetésének felszámolása.
Tiltott fúziók
Fúziók terén sem telt eseménytelenül az elmúlt időszak: február elején a Bizottság két fúziót is megtiltott. A Siemens/Alstrom összefonódás esetében azzal indokolta a hatóság ezt a szigorú, ritkán előforduló döntést, hogy a két legnagyobb versenytárs összefonódása jelentősen csökkentette volna a versenyt a vasúti és városi közlekedésben használatos jelzőrendszerek és a 300 km/óra feletti nagysebességű vonatok piacán. A Bizottság szintén megakadályozta, hogy a Wieland megszerezze az Aurubis hengerelt termékek üzletágát és az Aurubis Schwermetall társaságban fennálló részesedését. A tranzakció háromról kettőre csökkentette volna hengerelt réztermékek piacán a nagy beszállítók számát és a jelenleg is piacvezető Wieland tovább erősödött volna.
A kartellezés határai
A versenyjog egy fontos aspektusára hívja fel a figyelmet a GVH egy tavaly decemberi közbeszerzési kartellezéssel kapcsolatos határozata, ami a százmillió forintos bírság mellett leginkább azért jelentős, mert részletesen elemzi azt, a mindennapi életben gyakran előforduló kérdést, hogy egymással rokoni kapcsolatban álló személyek cégei összehangolhatják-e mindennapi tevékenységüket. A közbeszerzési kartellezéssel kapcsolatos ügyben érintett négy kútfúró cég közül három arra hivatkozott, hogy az egymás közötti megbeszéléseik azért nem jogsértőek, mert a tulajdonosaik és/vagy ügyvezetőik rokoni kapcsolatban állnak egymással, így versenyjogi szempontból egy vállalkozáscsoportba tartoznak és összehangolt piaci magatartásuk nem minősülhet kartellnek.
A GVH azonban az ügyben megerősítette azt a korábbi gyakorlatát, hogy csak egymással kölcsönösen közeli hozzátartozói viszonyban (pl. egyenesági rokon, házastárs, testvér) álló személyek tulajdonában lévő cégek tartoznak egy vállalkozáscsoportba, azonban a távolabbi rokoni kapcsolatban állók (pl. sógor, anyós, após) tulajdonát képező társaságokat fő szabály szerint egymástól függetlennek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek nem hangolhatják össze piaci tevékenységüket és a kartelltilalmi szabályokat ugyanúgy be kell tartaniuk egymás között, mintha egymástól teljesen független piaci szereplőkről lenne szó.
„Ez a GVH határozat ismételten rávilágított arra, hogy családi cégek, vagy egymással egyéb módon közeli kapcsolatban álló vállalkozások esetében mindig gondosan kell mérlegelni, hogy a versenyjogi szabályok alapján lehetőség van-e közös piaci magatartás kialakítására vagy a társaságoknak egymástól teljesen függetlenül kell eljárniuk. Ez azért fontos, mert egy családi, baráti vacsora során nemcsak súlyos bírsággal járó versenyjogi jogsértés követhető el a versenyjogi szabályok ismeretének hiányában, hanem akár büntetőjogi következményei is lehetnek a céges ügyek családi megbeszélésnek” – mutatott rá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezetője.
Az Európai Bíróság és a GVH eljárásai során is egyre gyakoribb, hogy az érintett cégek a hatóságokkal való együttműködésük, megfelelőségi program működtetése vagy a kárt szenvedett fogyasztók kártalanítása fejében jelentős bírságcsökkentést kaphatnak az eljárásban. Erre a GVH egy decemberi fogyasztóvédelmi tárgyú döntése is rámutat, amelyben a hatóság közel 50 százalékkal csökkentette egy gyógyszeripari vállalkozás büntetését arra tekintettel, hogy a vállalkozás részben elismerte a jogsértést, illetve bizonyítani tudta, hogy compliance erőfeszítéseket tett a jogsértések megelőzésére.
„A jogsértések megelőzése mellett ma már számos lehetősége van az eljárás alá vont vállalkozásoknak arra is, hogy egy már megindult versenyhivatali eljárásban enyhítsenek a jogsértés következményein. A gyakorlat során felmerülő összetett kérdések megválaszolásához ezért minden esetben érdemes szakember tanácsát kérni” – fűzte hozzá dr. Göndöcz Péter a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
A magyar külügy is megszólalt. 
